Gyakorlatilag ugynaz. A megközelítés más.
Az első esetben kiküldöd a Hex01-es kódot.
A második esetben a 01-es ASCII kódú karaktert.
Van még: &B00000001 kiküldése is.
A ; meg azt jelenti, hogy a Cr+Lf nem kerül kiküldésre.
A Br@y terminálban tudod ellenőrizni, az kiírja a vett/küldött adatsort HEX illetve BIN-ben is!
Sorosport rejtelmei (rádiós modulokkal is helyenként)
Kimenet
Szia.
Nem tudtam pontosan melyik fórumon is tehetem volna fel a kérdésemet, azért irok ide. Az AVRWEB 32 készletett hasznélom a programom fejlesztésekor. Mostanra jutottam el oda, hogy a relés kimeneteket kellene használnom egy mágnesszelep nyitására és zárására. A kérdésem az lenne, hogy pontosan hogyan lehet használni ezeket a kimeneteket? Mert nem igazán értem azt ami a shéma rajzon van. Mit hova kell pontosan kötni? A segitségedet elöre is köszönöm.
Nem tudtam pontosan melyik fórumon is tehetem volna fel a kérdésemet, azért irok ide. Az AVRWEB 32 készletett hasznélom a programom fejlesztésekor. Mostanra jutottam el oda, hogy a relés kimeneteket kellene használnom egy mágnesszelep nyitására és zárására. A kérdésem az lenne, hogy pontosan hogyan lehet használni ezeket a kimeneteket? Mert nem igazán értem azt ami a shéma rajzon van. Mit hova kell pontosan kötni? A segitségedet elöre is köszönöm.
Folyt Köv (AVRWEB32):
http://avr.tavir.hu/modules.php?name=Fo ... pic&p=4703
http://avr.tavir.hu/modules.php?name=Fo ... pic&p=4703
Telecontrolli RXQ2-433 modulokat használtam én is és nincs jó véleményem róluk. Az örületbe kergetett, hogy egyszer ment, egyszer nem ment. A 12 bájtot egyszerre kell elküldeni neki és ha megértette, akkor visszaküldi az éppen aktuális beállításokat. Én egy tömböt csináltam és Printbin tömb(1) -el küldtem ki. Azzal a sebességgel kell kiküldeni, ami a 12,13 lábakkal be van állítva.
A rossz tapasztalataim a következők: nem azon a sebességen megy mint amit beállítottam neki a 12,13 lábakkal. Rosszúl reagál az RXQ2 Adress bájtok állítására. A postán kapott 8db.-ból 6 döglött volt. A CHIPCAD-nél nagyon korrektek voltak kicserélték a rosszakat, de az uj darabokat tartalmazó tálcán is találtunk dőglött darabokat, mikor az irodájukban egy gyári próbapanellel válogattuk őket. Én a PDF-ben lévő próbapanelt megcsináltam és egy notebookkal könnyen tesztelhető a hatósugár és az adatforgalom.
A CHIPCAD-nél nem nagyon ajálgatják ezt a modult (na mér?).
Jó ötletet adtak a rádiós kommunikációs problémák megoldására:
INTEGRATION cég IA4421 csip plussz pár alkatrész 1200 Ft. összesen, panel nélkül. Jónak látszik, ha kell még rádióznom, akkor biztosan ezzel próbálkozom.
A rossz tapasztalataim a következők: nem azon a sebességen megy mint amit beállítottam neki a 12,13 lábakkal. Rosszúl reagál az RXQ2 Adress bájtok állítására. A postán kapott 8db.-ból 6 döglött volt. A CHIPCAD-nél nagyon korrektek voltak kicserélték a rosszakat, de az uj darabokat tartalmazó tálcán is találtunk dőglött darabokat, mikor az irodájukban egy gyári próbapanellel válogattuk őket. Én a PDF-ben lévő próbapanelt megcsináltam és egy notebookkal könnyen tesztelhető a hatósugár és az adatforgalom.
A CHIPCAD-nél nem nagyon ajálgatják ezt a modult (na mér?).
Jó ötletet adtak a rádiós kommunikációs problémák megoldására:
INTEGRATION cég IA4421 csip plussz pár alkatrész 1200 Ft. összesen, panel nélkül. Jónak látszik, ha kell még rádióznom, akkor biztosan ezzel próbálkozom.
Pedig én is szemeztem ezzel a modullal:(. Így a projekt előre meghalálozott....
A fórumokon olvasgattam a IA4420-as chipről, s eléggé lesújtó az adatlapból való sikeres megépítés aránya. Nem hardveresen, hanem SWből... Sok trükk van, amit a fórumokból kell összeszedni.
Amivel szemezek: Cypress WirelessUSB, de egyre jobban csábulok a ZigBee modulok felé. Ez van több gyártónak is, így nem lennék egynek kiszolgáltatva....
A fórumokon olvasgattam a IA4420-as chipről, s eléggé lesújtó az adatlapból való sikeres megépítés aránya. Nem hardveresen, hanem SWből... Sok trükk van, amit a fórumokból kell összeszedni.
Amivel szemezek: Cypress WirelessUSB, de egyre jobban csábulok a ZigBee modulok felé. Ez van több gyártónak is, így nem lennék egynek kiszolgáltatva....
Ne legyél lehetvadva! A RXQ2 egy jó kis modul, ha egyböl beindul, akkor frankón megy. Ha nem indul be elsőre, akkor vagy teljesen döglött, a bemenetei testzárlatosak (????), vagy csak egyféle sebességgel egyféle erösítő beállítással megy. Ahhoz, hogy soros vonalas hálózatot csinálj belőle (pl. mint az RS485) nem kell a beállító bájtokat macerálni (esetleg a 9. TX Power-t), Ha a sebességet hardveresen beállítod már mehet is.
A CYPRESS-hez képest egy álom!!!!! Van egy doboz mindenféle CYPRESS modulom eladó (ha érdekel). A CYPRESS tök jó otthoni patyak-matyakra, de komolyabb feladatokra nem való. Az antennás változat gyártásával leáltak, csak az 50m-es (ha-ha az álmukban) verziót gyártják még.
Én sokat szívtam vele, mert egy vasbetonnal megerősített (várszerű) étterem rendszer fűtésszabályzását kellett megoldani rádiós kommunikációval. A távolságok 20m alattiak, de a CYPRESS ezt sem tudta. Ha mellé ültek a vendégek már le is akadt a t adás. Az RXQ2 tökéletesen működik (ha elsőre elindul!!!). Én a 433 MHz-t ajánlom a zavaros helyekre, mert a 868MHz-s is leakadt, ha közel ült valaki hozzá.
Egy 16cm-es kábeldarab az antenna és még a 3.emeleti padláson is megy a kommunikáció a légbefúvó rendszerrel. Szóval tök jó.
A ZigBee modulok drágának tünntek a probálgatáshoz. A CHIPCAD-es srác rendes volt, Ö ajánlotta ezt az alkatrészekből összerekós módszert, azt mondta akik komolyan foglalkoznak rádiós átvitellet (200m), azok ezt és így használják. Ha még egyszer kell ilyet csinálnom, én is ezt csinálom.
A RXQ2-re visszatérve egyszer sikerült megzavarni az ottaniaknak, mert felszerektek egy WiFi-s rendelésfelvevő rendszert és az antennáját az én központom mellé rakták fel. Nem sokáig tartott mire kiderült, hogy a gyári WiFi-s kütyük sem képesek kommunikálni egymással, igy le is szerelték gyorsan.
Sajnos sok időt és pénzt beleölve van tapasztalatom a CYPRESS modulcsalád lelki világáról is. Jók és rosszak egyaránt.
A CYPRESS-hez képest egy álom!!!!! Van egy doboz mindenféle CYPRESS modulom eladó (ha érdekel). A CYPRESS tök jó otthoni patyak-matyakra, de komolyabb feladatokra nem való. Az antennás változat gyártásával leáltak, csak az 50m-es (ha-ha az álmukban) verziót gyártják még.
Én sokat szívtam vele, mert egy vasbetonnal megerősített (várszerű) étterem rendszer fűtésszabályzását kellett megoldani rádiós kommunikációval. A távolságok 20m alattiak, de a CYPRESS ezt sem tudta. Ha mellé ültek a vendégek már le is akadt a t adás. Az RXQ2 tökéletesen működik (ha elsőre elindul!!!). Én a 433 MHz-t ajánlom a zavaros helyekre, mert a 868MHz-s is leakadt, ha közel ült valaki hozzá.
Egy 16cm-es kábeldarab az antenna és még a 3.emeleti padláson is megy a kommunikáció a légbefúvó rendszerrel. Szóval tök jó.
A ZigBee modulok drágának tünntek a probálgatáshoz. A CHIPCAD-es srác rendes volt, Ö ajánlotta ezt az alkatrészekből összerekós módszert, azt mondta akik komolyan foglalkoznak rádiós átvitellet (200m), azok ezt és így használják. Ha még egyszer kell ilyet csinálnom, én is ezt csinálom.
A RXQ2-re visszatérve egyszer sikerült megzavarni az ottaniaknak, mert felszerektek egy WiFi-s rendelésfelvevő rendszert és az antennáját az én központom mellé rakták fel. Nem sokáig tartott mire kiderült, hogy a gyári WiFi-s kütyük sem képesek kommunikálni egymással, igy le is szerelték gyorsan.
Sajnos sok időt és pénzt beleölve van tapasztalatom a CYPRESS modulcsalád lelki világáról is. Jók és rosszak egyaránt.
Még 1 hülye ötlet:
Az AIN0 és AIN1 használata.
AIN0-ra a belemő jel (feszültségként), és a AIN1-re egy programozható ellenállásosztóbal külső feszültséget kapcsolni. Így majdnem tetszőleges felbontást el lehet érni. Az AIN bemenetek offsetje kompenzálható egyszerűen:).
Jó kitelepülést, úgyis süt a nap:)...
Az AIN0 és AIN1 használata.
AIN0-ra a belemő jel (feszültségként), és a AIN1-re egy programozható ellenállásosztóbal külső feszültséget kapcsolni. Így majdnem tetszőleges felbontást el lehet érni. Az AIN bemenetek offsetje kompenzálható egyszerűen:).
Jó kitelepülést, úgyis süt a nap:)...
Saját tapasztalatok:
A Cypress modul nálam 10m után halott, és nem minden adatcsomag érkezett meg. Pedig jó lenne, de ez az 50m elég nagy átverés. Még épületen belül is illenék legalább két-három szobányit átvinne, de ez sajnos nem igaz.
Az IA-chipek biztosan jók valamire, de min. villamosmérnöki gyakorlat kell egy működő rendszer tervezéséhez, nem beszélve arról, hogy komplex kommunikációs szoftvert kell mellé írni a uC-be. Próbálkoztam velük is, de a neten publikált többféle kapcsolás közül egyik sem ment. Bascom-os példaprogit nem is találtam egyikre sem, csak C-t, amihez meg nem értek.
A 434MHz-es modulokkal egy baj van: a 70cm-es hullámsáv már telítve van, ráadásul ha egy ilyen modul egy nagyobb teljesítményű rádiós link hatósugarán belül van, akkor annyi a saját linknek. No, meg ott a temérdek garázskapunyitó, gyerekjáték, kapucsengő, egyéb ipari rádiós linkek...
A 868MHz-es modulok jók lennének, mert ebben a frekitartományban a 434 megához képest elenyésző az rf-alkalmazások száma, ami már csak azért sem fog a jövőben annyira megszaporodni, mint a 434 megások, mert bejött a ZigBee, a Bluetooth, és a többi, 2,4 gigás rendszer.
Bp-en járva többször végigszkenneltem ezt a tartományt, de egyszer sem találtam működő adót itt.
És az előző mondatból következik, hogy a 2,4 gigás sáv is felejtős lett, mert egy barátom ZigBee modulját éppen egy ilyen 2,4 gigás link "ülteti" le nap mint nap. A szobában működő Bluetooth szintén odatesz a linknek. És a 2,4 gigás sáv használata már kezdi elérni a 434 megás sávét...
Ráadásul ezek a modulok nem igazán vezetékpótlónak vannak kitalálva, annál jóval összetettebb rendszerek, és ennek megfelelő az áruk is.
A fentiekből következik, hogy 868 megás rendszerekben gondolkodom.
A korábban általam jelzett probléma oka egész egyszerűen az volt, hogy az RXQ2 adatlapján az RX/TX lábak jelölése megtévesztő! Szépen, "keresztbe" kötöttem a procival, és csak később, glbtech kapcsolási rajzát látva, és az nRF9E5 bekötését áttanulmányozva esett le a tantusz, hogy itt szó sincs az UART-nál egyébként nyilvánvaló tényről, hogy keresztben kell kötni az eszközöket. Ám a jól bekötött modulnál is azt tapasztalom, hogy a konfigurációt nem minden esetben fogadja el a modul. 19,2kbps sebességgel próbálkoztam eddig, de lehet, hogy alacsonyabb sebességre váltok.
Egyébként a szegedi Procontrol gyárt saját fejlesztésű modulokat nRF9E5 chippel, UART-os eléréssel. Az ő moduljuk rf-árnyékolt az RXQ2-höz képest, igaz drágább is kb. 3e Ft-tal. Ám ennél a modulnál a Maxstream XBee modulokhoz hasonló AT parancsokkal lehet vezérelni a modul konfigját, nem kell vacakolni a byte-okkal. Ha végképp nem boldogulok az RXQ2-vel, akkor tőlük rendelek majd modult.
Bocs a hosszért, és az offért!
A Cypress modul nálam 10m után halott, és nem minden adatcsomag érkezett meg. Pedig jó lenne, de ez az 50m elég nagy átverés. Még épületen belül is illenék legalább két-három szobányit átvinne, de ez sajnos nem igaz.
Az IA-chipek biztosan jók valamire, de min. villamosmérnöki gyakorlat kell egy működő rendszer tervezéséhez, nem beszélve arról, hogy komplex kommunikációs szoftvert kell mellé írni a uC-be. Próbálkoztam velük is, de a neten publikált többféle kapcsolás közül egyik sem ment. Bascom-os példaprogit nem is találtam egyikre sem, csak C-t, amihez meg nem értek.
A 434MHz-es modulokkal egy baj van: a 70cm-es hullámsáv már telítve van, ráadásul ha egy ilyen modul egy nagyobb teljesítményű rádiós link hatósugarán belül van, akkor annyi a saját linknek. No, meg ott a temérdek garázskapunyitó, gyerekjáték, kapucsengő, egyéb ipari rádiós linkek...
A 868MHz-es modulok jók lennének, mert ebben a frekitartományban a 434 megához képest elenyésző az rf-alkalmazások száma, ami már csak azért sem fog a jövőben annyira megszaporodni, mint a 434 megások, mert bejött a ZigBee, a Bluetooth, és a többi, 2,4 gigás rendszer.
Bp-en járva többször végigszkenneltem ezt a tartományt, de egyszer sem találtam működő adót itt.
És az előző mondatból következik, hogy a 2,4 gigás sáv is felejtős lett, mert egy barátom ZigBee modulját éppen egy ilyen 2,4 gigás link "ülteti" le nap mint nap. A szobában működő Bluetooth szintén odatesz a linknek. És a 2,4 gigás sáv használata már kezdi elérni a 434 megás sávét...
Ráadásul ezek a modulok nem igazán vezetékpótlónak vannak kitalálva, annál jóval összetettebb rendszerek, és ennek megfelelő az áruk is.
A fentiekből következik, hogy 868 megás rendszerekben gondolkodom.
A korábban általam jelzett probléma oka egész egyszerűen az volt, hogy az RXQ2 adatlapján az RX/TX lábak jelölése megtévesztő! Szépen, "keresztbe" kötöttem a procival, és csak később, glbtech kapcsolási rajzát látva, és az nRF9E5 bekötését áttanulmányozva esett le a tantusz, hogy itt szó sincs az UART-nál egyébként nyilvánvaló tényről, hogy keresztben kell kötni az eszközöket. Ám a jól bekötött modulnál is azt tapasztalom, hogy a konfigurációt nem minden esetben fogadja el a modul. 19,2kbps sebességgel próbálkoztam eddig, de lehet, hogy alacsonyabb sebességre váltok.
Egyébként a szegedi Procontrol gyárt saját fejlesztésű modulokat nRF9E5 chippel, UART-os eléréssel. Az ő moduljuk rf-árnyékolt az RXQ2-höz képest, igaz drágább is kb. 3e Ft-tal. Ám ennél a modulnál a Maxstream XBee modulokhoz hasonló AT parancsokkal lehet vezérelni a modul konfigját, nem kell vacakolni a byte-okkal. Ha végképp nem boldogulok az RXQ2-vel, akkor tőlük rendelek majd modult.
Bocs a hosszért, és az offért!
Tisztelt 7kat.
Ezeket a modulokat mint a CYPRESS vagy RXQ2 kifejezetten vezetékpótló megoldásnak tervezték, a koncepciójuk is ezen alapul. Az RXQ2 -nél az, hogy címeket lehet megadni a konfig. bájtokban semmi komplex dolgot nem takar, csupán a "vezeték" eleje és vége van deklarálva vele. A csatorna választás pedig az eltérő vezeték irányokat adja meg. A CYPRESS modul brossúrájában pedig kifejezetten vezeték(drót) helyettesítő modulnak hívják. Na nem okoskodom tovább.
Tapasztalatok a 433 és 868 kapcsán. A 433-as modult nem zavarta 4 féle kapunyitó egyike sem, még bithibát sem okozott. A csengők közül a Somogyi féle D100T tipus okozott néha bithibát, de csak akkor, ha közvetlenül a modul mellé tettem az adóját (gombját).
Kipróbáltam még ONE-RF M433MCIntegra és M433MCPower ipari rádiómodemek mellett is. Ha 5 méteres körzetben volt a modem és ugyan azon a sebességen mentek, akkor néha bithibát okozott, kb. 10-ből 1-szer. Ha más volt a sebesség, akkor nem volt semmi hiba.
A 433-as nyilt terepen (utcán a notebookomon másik az ablakomban) külömböző átmérőjű drótot használva antennának 215 és 245 m tud stabilan, 290 méteren még 10 csomagból 3 átjött.
A 868 ugyan ezekkel a feltételekkel 120 és 185 m stabil 210 m-en 10 csomagból 1 jött át.
Az épületek közötti teszten szintén a 433 vizsgázott jobban ami nem véletlen, puszta fizika. Jó öreg elektró tanárom szavai szerint minél nagyobb a frekvenciája, annál jobban hasonlít a fényre a viselkedése. Tehát a nagyobb frekis cuccnak kisebb a hatósugara és könnyebben árnyékolható (takarható) le.
A 868-as modul nem kommunikált át két épületen (harmadik szomszéd), míg a 433-as minden gond nélkül ment.
Az IA-ra visszatérve a CHIPCAD-nél kapható hozzá a protokolt is tartalmazó PIC (istenkáromlás ezen az oldalon) plussz kb. 1000Ft.
De az ember minek tegyen be egy plussz programozható kütyüt, ha egy AVR-es kapcsolást készít úgy is. A programozás fájdalmakkal is járhat. A C nyelv alapszintű ismerete javanlott minden uC-vel foglalkozó kartársnak(páka-társnak). Bocs már megint káromkodom egy BASIC-os oldalon.
Szóval, ha kapok egy új rádiós megbízást és végigküzdöttem magam az IA-n, majd leírom a tapasztalatokat.
A CYPRESS modulokkal is sok tesztet végeztem, ha akit érdekel az jelezze ezen a topikon.
Üdv. Jano
Ezeket a modulokat mint a CYPRESS vagy RXQ2 kifejezetten vezetékpótló megoldásnak tervezték, a koncepciójuk is ezen alapul. Az RXQ2 -nél az, hogy címeket lehet megadni a konfig. bájtokban semmi komplex dolgot nem takar, csupán a "vezeték" eleje és vége van deklarálva vele. A csatorna választás pedig az eltérő vezeték irányokat adja meg. A CYPRESS modul brossúrájában pedig kifejezetten vezeték(drót) helyettesítő modulnak hívják. Na nem okoskodom tovább.
Tapasztalatok a 433 és 868 kapcsán. A 433-as modult nem zavarta 4 féle kapunyitó egyike sem, még bithibát sem okozott. A csengők közül a Somogyi féle D100T tipus okozott néha bithibát, de csak akkor, ha közvetlenül a modul mellé tettem az adóját (gombját).
Kipróbáltam még ONE-RF M433MCIntegra és M433MCPower ipari rádiómodemek mellett is. Ha 5 méteres körzetben volt a modem és ugyan azon a sebességen mentek, akkor néha bithibát okozott, kb. 10-ből 1-szer. Ha más volt a sebesség, akkor nem volt semmi hiba.
A 433-as nyilt terepen (utcán a notebookomon másik az ablakomban) külömböző átmérőjű drótot használva antennának 215 és 245 m tud stabilan, 290 méteren még 10 csomagból 3 átjött.
A 868 ugyan ezekkel a feltételekkel 120 és 185 m stabil 210 m-en 10 csomagból 1 jött át.
Az épületek közötti teszten szintén a 433 vizsgázott jobban ami nem véletlen, puszta fizika. Jó öreg elektró tanárom szavai szerint minél nagyobb a frekvenciája, annál jobban hasonlít a fényre a viselkedése. Tehát a nagyobb frekis cuccnak kisebb a hatósugara és könnyebben árnyékolható (takarható) le.
A 868-as modul nem kommunikált át két épületen (harmadik szomszéd), míg a 433-as minden gond nélkül ment.
Az IA-ra visszatérve a CHIPCAD-nél kapható hozzá a protokolt is tartalmazó PIC (istenkáromlás ezen az oldalon) plussz kb. 1000Ft.
De az ember minek tegyen be egy plussz programozható kütyüt, ha egy AVR-es kapcsolást készít úgy is. A programozás fájdalmakkal is járhat. A C nyelv alapszintű ismerete javanlott minden uC-vel foglalkozó kartársnak(páka-társnak). Bocs már megint káromkodom egy BASIC-os oldalon.
Szóval, ha kapok egy új rádiós megbízást és végigküzdöttem magam az IA-n, majd leírom a tapasztalatokat.
A CYPRESS modulokkal is sok tesztet végeztem, ha akit érdekel az jelezze ezen a topikon.
Üdv. Jano
Tisztelt 7kaz!
Én sem veszekedni akartam csak
1: Te írtad, hogy ezek nem vezetékpótlónak vannak.
2: Cáfold meg légyszives az ugyan akkora adóteljesítmény és körülmény esetén a nagyobb frekis adás kisebb hatósugarát ( középhullámú kontra URH rádióadás). Ha ez Torgyánosnak tartod, akkor vagy a elektrofizikát vagy Torgyánt nem ismered. De próbáld ki magad. Vegyél egy fényforrást és tedd egy zárt dobozba. Nem látod a fényt, mert visszaverődik a doboz felületéről. Vegyél egy hangforrást és tedd a dobozba. Valamennyit hallani fogsz belőle. Nem saját kisérlet - Öveges professzortól van, bizonyítandó a nagyobb frekvencia (fény) jobban "letakarható" mint a kisebb frekvencia (hang).
A rádiózáshoz nem értek, de elektronikával 1979 óta foglalkozom.
1990 óta ipari elektronikával megélhetési szinten. Ez nem jelent semmit, ettől még lehetek Torgyános(demagóg), de minek tenném.
Ez a fórum azért van (szerintem), hogy segítsük egymást, osszuk meg a tapasztalatainkat , ha vannak. Én ezekkel a modulokkal ezeket az értékeket mértem. A hatósugár értékeket 50m-es szalagmércével mértem meg, nem a hasamra csapva írtam le, mert a munkámban is a "korrekt mérés és alátámasztott következtetés" elvet kell követnem. Itt is tapasztaltam a 868MHz-s modul kisebb hatósugarát (03. beállítás +10dB) adott teljesítmény mellett. Ez lehet véletlen(???), de lehet hogy mégis igazat írtam egy kicsivel feljebb.
A Te "zavarhatják a gyerekjátékok és kapunyitók" írásod, ha nincs bizonyíték - tapasztalat, sokkal demagógabbnak tünik!
A C-re vonatkozó megjegyzésemért minden olvasótól elnézést kérek. Deeee. Nem véletlen, hogy a uP-k adatlapjaiban az ASM kódok mellett C-s kódok vannak. A C nyelv alapnak tekinthető minden tipusú uP esetén, mig BASIC nem minden csiphez van. Én a gyors dolgokat az AVR-re ASM-ban írom, csak a menű és nem sebességkritikus dolgokat írom BASCOM-ban. C-ül is tudok (tanították a Szechenyi egyetemen), de nem használom már, mert kényelmesebb a BASIC. Tehát mégegyszer leírom """JAVANLOTT""" a C nyelv ismerete, mert több rá a példaprogi és többen használják a "profik" közül is. Ezt tanácsként és nem sértésként írtam, ha tudod cáfold meg légyszíves.
Részemről többet nem vitatkoznék azon, hogy "melyikünké nagyobb".
Szakmai vitára bármikor kész vagyok, csak ne Torgyánozzuk le egymást, mert ez csak az érvek hiányát jelzi.
Tisztelettel: Jano
Én sem veszekedni akartam csak
1: Te írtad, hogy ezek nem vezetékpótlónak vannak.
2: Cáfold meg légyszives az ugyan akkora adóteljesítmény és körülmény esetén a nagyobb frekis adás kisebb hatósugarát ( középhullámú kontra URH rádióadás). Ha ez Torgyánosnak tartod, akkor vagy a elektrofizikát vagy Torgyánt nem ismered. De próbáld ki magad. Vegyél egy fényforrást és tedd egy zárt dobozba. Nem látod a fényt, mert visszaverődik a doboz felületéről. Vegyél egy hangforrást és tedd a dobozba. Valamennyit hallani fogsz belőle. Nem saját kisérlet - Öveges professzortól van, bizonyítandó a nagyobb frekvencia (fény) jobban "letakarható" mint a kisebb frekvencia (hang).
A rádiózáshoz nem értek, de elektronikával 1979 óta foglalkozom.
1990 óta ipari elektronikával megélhetési szinten. Ez nem jelent semmit, ettől még lehetek Torgyános(demagóg), de minek tenném.
Ez a fórum azért van (szerintem), hogy segítsük egymást, osszuk meg a tapasztalatainkat , ha vannak. Én ezekkel a modulokkal ezeket az értékeket mértem. A hatósugár értékeket 50m-es szalagmércével mértem meg, nem a hasamra csapva írtam le, mert a munkámban is a "korrekt mérés és alátámasztott következtetés" elvet kell követnem. Itt is tapasztaltam a 868MHz-s modul kisebb hatósugarát (03. beállítás +10dB) adott teljesítmény mellett. Ez lehet véletlen(???), de lehet hogy mégis igazat írtam egy kicsivel feljebb.
A Te "zavarhatják a gyerekjátékok és kapunyitók" írásod, ha nincs bizonyíték - tapasztalat, sokkal demagógabbnak tünik!
A C-re vonatkozó megjegyzésemért minden olvasótól elnézést kérek. Deeee. Nem véletlen, hogy a uP-k adatlapjaiban az ASM kódok mellett C-s kódok vannak. A C nyelv alapnak tekinthető minden tipusú uP esetén, mig BASIC nem minden csiphez van. Én a gyors dolgokat az AVR-re ASM-ban írom, csak a menű és nem sebességkritikus dolgokat írom BASCOM-ban. C-ül is tudok (tanították a Szechenyi egyetemen), de nem használom már, mert kényelmesebb a BASIC. Tehát mégegyszer leírom """JAVANLOTT""" a C nyelv ismerete, mert több rá a példaprogi és többen használják a "profik" közül is. Ezt tanácsként és nem sértésként írtam, ha tudod cáfold meg légyszíves.
Részemről többet nem vitatkoznék azon, hogy "melyikünké nagyobb".
Szakmai vitára bármikor kész vagyok, csak ne Torgyánozzuk le egymást, mert ez csak az érvek hiányát jelzi.
Tisztelettel: Jano
Ami nálam tapasztalat (hülye mérnök:) ):
- amit lehet mérek én is. Tapasztalatot parlagon nem szabad hagyni, pláne ha ellent mond valahol a fizikának/elveknek/bárminek...
- Ha van mód és lehetőség többminden módszer kipróbálására, akkor az a legbiztosabb. De ez a hobbi részen nem mindíg járható út (ár, költség, idő....). ezért jó ha valaki mind többet kipróbál és megosztja. Köszönön szépen....
C, ASM, Basic, Pascal.....
Pap és Papné (ministránsfiú / paplan
) effektus. DE:
- ASM: leggyorsabb, de egy adott szint feleltt nehéz átlátni/hosszú fejlesztési idő. ASM betét időkritikus esetben jól jöhet.
- C: egyik legelterjedtebb, magasszintű programozási nyelv. Jól körülhatárolt szabályokkal. előnye hogy az ANSI C-t sokmindenre portolták/létezik rá fordító. DE: a chipet amire készül ismeri kell sok esetben (regiszterek).
- Basic/pascal: "hobbinyelv". Gyorsan lehet haladni vele, sok eszközt _beépítve_ kezel. kb. 10-15%-l nagyobb kódot fordít a C-nél és nem mindíg optiimalizál.
Mindegyiknek meg van a saját helye a fejlesztésekben. Ki melyiket használja / szereti / tanulta...
Na, de sorosport:):
- az említett nRF egész elterjedtnek néz ki, elég sok helyen használják.
- Cypressel kevesebbet találkoztam...
- BT és társaival eddig nem sikerült megbarátkoznom:(
Ezért jó olvasni a tapasztalatokat, mert hasonló cipőben járok. Nem lehet végigkábelezni a világot, ezekkel ad-hoc hálózat könnyen építhető - soros vezérlésű alapokon.
Egy mérésfeldolgozó számítógép és az adatgyűjtést rá lehet bízni a hardwer-re.....
- amit lehet mérek én is. Tapasztalatot parlagon nem szabad hagyni, pláne ha ellent mond valahol a fizikának/elveknek/bárminek...
- Ha van mód és lehetőség többminden módszer kipróbálására, akkor az a legbiztosabb. De ez a hobbi részen nem mindíg járható út (ár, költség, idő....). ezért jó ha valaki mind többet kipróbál és megosztja. Köszönön szépen....
C, ASM, Basic, Pascal.....
Pap és Papné (ministránsfiú / paplan
) effektus. DE:- ASM: leggyorsabb, de egy adott szint feleltt nehéz átlátni/hosszú fejlesztési idő. ASM betét időkritikus esetben jól jöhet.
- C: egyik legelterjedtebb, magasszintű programozási nyelv. Jól körülhatárolt szabályokkal. előnye hogy az ANSI C-t sokmindenre portolták/létezik rá fordító. DE: a chipet amire készül ismeri kell sok esetben (regiszterek).
- Basic/pascal: "hobbinyelv". Gyorsan lehet haladni vele, sok eszközt _beépítve_ kezel. kb. 10-15%-l nagyobb kódot fordít a C-nél és nem mindíg optiimalizál.
Mindegyiknek meg van a saját helye a fejlesztésekben. Ki melyiket használja / szereti / tanulta...
Na, de sorosport:):
- az említett nRF egész elterjedtnek néz ki, elég sok helyen használják.
- Cypressel kevesebbet találkoztam...
- BT és társaival eddig nem sikerült megbarátkoznom:(
Ezért jó olvasni a tapasztalatokat, mert hasonló cipőben járok. Nem lehet végigkábelezni a világot, ezekkel ad-hoc hálózat könnyen építhető - soros vezérlésű alapokon.
Egy mérésfeldolgozó számítógép és az adatgyűjtést rá lehet bízni a hardwer-re.....
Róbert ezt csak neked írom ( nehogy a rádiós társadalmat magamra haragítsam )!
Az egyik vízműben profi cég csinálta a rádiós modemes két épület közötti kapcsolatot. Mérő böröndikéjük volt mindenféle spéci cuccal. Föltették az egyiket és keresték a másik helyét. A böröndike mutatta,hogy hol a legnagyobb a vételi jel. Föltették a modemet és meg se mukkant. Kétnapos küzdelem után a lehető legközelebbre föltették és azóta is működik. Na ennyit az Rssi kimenetről.
Ja az egyik pasi mikrohullámú mérnök volt a másik a SZE-n végzett a távközlési szakon. Amúgy nem voltak hülye gyerekek.
Tapasztalat: a CYPRESS 6935 modul REG_RSSI regiszterét használva készítettem egy kütyüt, mert sokba volt nekem a doboznyi modul (6934,6935,6935-PAEC mindből van eladó). Hát amit ebből a regiszterből kiolvastam az mindenre jó volt csak arra nem, hogy megállapítsam mekkora a hatótávja. Így hát maradt ennél is a mérőszalag.
Idézet:
(Rádiós link hatótávolságának mérésére eléggé sajátos eszköz a mérőszalag. A hullámterjedés azonban percről-percre változhat, számos külső tényező hatására. Az RXQ2-n ugyan nincs, de több más modulon van RSSI kimenet. Nem véletlenül. Hatótávolság mérésére az való).
A modul freki kiválasztásánál az autós példával élve ki a francot érdekel, hogy százan is mennek az autópályán, ha én 130-al tudok folyamatosan haladni. Tehát ha nekem a legjobban a 433-as megy, csak azért mert azt mások is használják nem kell tőle megválni. Ha megmérem mérőszalaggal, hogy 200m-ig jól megy, akkor "feltételezhető", hogy szabadtéren a 100m menni fog.
Elnézést kérek az olvasóktól, hogy ezekkel a primitív példákkal jövök (fény és hang, autó), de engem is így tanítottak az SZE-n az "igazi" tanárok, a száraz tankönyvi duma helyett. Én is így tanítom a 12 éves fiam meg a hat érdeklődő barátját elektronikára és számítástechnikára. Őnekik csak így érthető, mert nincsenek meg a fizika ismereteik a témához. Feltételezem, hogy a fórumon sincs mindenkinek felsőfokú végzettsége, de ha leírom, hogy én megmértem és mit tapasztaltam, azzal segíthetek másoknak is. És sajnálom, hogy ezen a fóumon is terjed az a jó magyar szokás, hogy behomorítunk valami megfoghatatlan misztifikált dologgal, majd kikiáltjuk magunkat (és kis csoportunkat) szakértőnek a témában és ha valaki a tapasztalatát leírva beleugat a témánkba, akkor azt kikérjük magunknak.
Sajnos ez a sok "szakértő" teszi az országunkat azzá ami (Nem politika!!!!!!!).
Én is lezárom ezt a témát, ha valakinek tapasztalati adatokra van szüksége az RXQ2 és a CYPRESS modulokról, az írjon ide.
Én egy olyan rendszert építettem, aminél egy kezelő egység volt a MASTER ami 10s-enként végigszólítgatja a 6db. SLAVE egységet.
Az RXQ2 címét nem írtam át a modulba - nem evvel azonosítom az egységet, hanem az egység M8-a tudja, hogy ö ki. Próbáltam a DESTINATION ADDRESS és RXQ2 ADDRESS használatát is, de ezt nem vette jó néven a modul, amikor pedig elfogadta, akkor nem működött rendesen. Minden 10 csomagból 2-nél tudta csak azonosítani egymást a két modul.
Protokolnak ugyan azt használom, mint amit a vezetékes kommunikációimnál szoktam.
Mivel ez egy sorosportos téma (rádiós dróttal) leírom, hogy én mindíg bin adatokat használok -Printbin paranccsal és egy tömbbel. A tömbbe elötte összerendezem a küldendő bájtokat. A protokol egyszerű illesztőbájtos.
Az első bájt 170. Ez azért jó, mert 10101010 bitekből áll. Utána egy cím bájt van ami megmondja kinek szól a csomag. 3. egy utasítás bájt. Utána jönnek az adatok, amennyi kell. A végén van egy CRC8 bájt ami az esetleges adatsérülést detektálja. Én a soros vételt az URXC megszakításon keresztül figyelem. Nézem hogy ami bejött az 170 vagy nem. Ha 170 akkor ez a vételi tömböm első eleme. Nézem a következőt, ha az a cím, akkor veszem tovább, ha nem a cím, akkor nem veszem tovább. Amikor feltöltöttem a vételi tömböt megnézem a csomag CRC-jét és összehasonlítom a bejövő CRC-vel. Ha jó, akkor érvényes a csomag, ha nem jó, akkor újra küldetem.
A dolognak egy szépséghibája van, ha az adatbájtok között van 170 akkor azt 171-re kell változtatni és egy kontrol bájtba jelezni kell, hogy a vétel után korrigálni lehessen a hozzáadást.
A master 3szor kérdezi meg a slave-ket, ha 3.-ra sem jön jó válasz, akkor tovább lép a következő slave-re.
Azért így használom, mert a feladataimban mindíg gyorsan kellett sok adatot átnyomni, és ez karakteres ( Print ) üzemmódban nem lehetséges.
A legnagyobb projektembe 288 cuccot kellett 1s-ként leolvasgatni, 1 cuccról 7 bájtot ( hőmérséklet, fordszám, státusz) kellett benyalni RS485-ön keresztül.
Most mennem kell lefektetni a gyerekeket. Majd még írok.
Az egyik vízműben profi cég csinálta a rádiós modemes két épület közötti kapcsolatot. Mérő böröndikéjük volt mindenféle spéci cuccal. Föltették az egyiket és keresték a másik helyét. A böröndike mutatta,hogy hol a legnagyobb a vételi jel. Föltették a modemet és meg se mukkant. Kétnapos küzdelem után a lehető legközelebbre föltették és azóta is működik. Na ennyit az Rssi kimenetről.
Ja az egyik pasi mikrohullámú mérnök volt a másik a SZE-n végzett a távközlési szakon. Amúgy nem voltak hülye gyerekek.
Tapasztalat: a CYPRESS 6935 modul REG_RSSI regiszterét használva készítettem egy kütyüt, mert sokba volt nekem a doboznyi modul (6934,6935,6935-PAEC mindből van eladó). Hát amit ebből a regiszterből kiolvastam az mindenre jó volt csak arra nem, hogy megállapítsam mekkora a hatótávja. Így hát maradt ennél is a mérőszalag.
Idézet:
(Rádiós link hatótávolságának mérésére eléggé sajátos eszköz a mérőszalag. A hullámterjedés azonban percről-percre változhat, számos külső tényező hatására. Az RXQ2-n ugyan nincs, de több más modulon van RSSI kimenet. Nem véletlenül. Hatótávolság mérésére az való).
A modul freki kiválasztásánál az autós példával élve ki a francot érdekel, hogy százan is mennek az autópályán, ha én 130-al tudok folyamatosan haladni. Tehát ha nekem a legjobban a 433-as megy, csak azért mert azt mások is használják nem kell tőle megválni. Ha megmérem mérőszalaggal, hogy 200m-ig jól megy, akkor "feltételezhető", hogy szabadtéren a 100m menni fog.
Elnézést kérek az olvasóktól, hogy ezekkel a primitív példákkal jövök (fény és hang, autó), de engem is így tanítottak az SZE-n az "igazi" tanárok, a száraz tankönyvi duma helyett. Én is így tanítom a 12 éves fiam meg a hat érdeklődő barátját elektronikára és számítástechnikára. Őnekik csak így érthető, mert nincsenek meg a fizika ismereteik a témához. Feltételezem, hogy a fórumon sincs mindenkinek felsőfokú végzettsége, de ha leírom, hogy én megmértem és mit tapasztaltam, azzal segíthetek másoknak is. És sajnálom, hogy ezen a fóumon is terjed az a jó magyar szokás, hogy behomorítunk valami megfoghatatlan misztifikált dologgal, majd kikiáltjuk magunkat (és kis csoportunkat) szakértőnek a témában és ha valaki a tapasztalatát leírva beleugat a témánkba, akkor azt kikérjük magunknak.
Sajnos ez a sok "szakértő" teszi az országunkat azzá ami (Nem politika!!!!!!!).
Én is lezárom ezt a témát, ha valakinek tapasztalati adatokra van szüksége az RXQ2 és a CYPRESS modulokról, az írjon ide.
Én egy olyan rendszert építettem, aminél egy kezelő egység volt a MASTER ami 10s-enként végigszólítgatja a 6db. SLAVE egységet.
Az RXQ2 címét nem írtam át a modulba - nem evvel azonosítom az egységet, hanem az egység M8-a tudja, hogy ö ki. Próbáltam a DESTINATION ADDRESS és RXQ2 ADDRESS használatát is, de ezt nem vette jó néven a modul, amikor pedig elfogadta, akkor nem működött rendesen. Minden 10 csomagból 2-nél tudta csak azonosítani egymást a két modul.
Protokolnak ugyan azt használom, mint amit a vezetékes kommunikációimnál szoktam.
Mivel ez egy sorosportos téma (rádiós dróttal) leírom, hogy én mindíg bin adatokat használok -Printbin paranccsal és egy tömbbel. A tömbbe elötte összerendezem a küldendő bájtokat. A protokol egyszerű illesztőbájtos.
Az első bájt 170. Ez azért jó, mert 10101010 bitekből áll. Utána egy cím bájt van ami megmondja kinek szól a csomag. 3. egy utasítás bájt. Utána jönnek az adatok, amennyi kell. A végén van egy CRC8 bájt ami az esetleges adatsérülést detektálja. Én a soros vételt az URXC megszakításon keresztül figyelem. Nézem hogy ami bejött az 170 vagy nem. Ha 170 akkor ez a vételi tömböm első eleme. Nézem a következőt, ha az a cím, akkor veszem tovább, ha nem a cím, akkor nem veszem tovább. Amikor feltöltöttem a vételi tömböt megnézem a csomag CRC-jét és összehasonlítom a bejövő CRC-vel. Ha jó, akkor érvényes a csomag, ha nem jó, akkor újra küldetem.
A dolognak egy szépséghibája van, ha az adatbájtok között van 170 akkor azt 171-re kell változtatni és egy kontrol bájtba jelezni kell, hogy a vétel után korrigálni lehessen a hozzáadást.
A master 3szor kérdezi meg a slave-ket, ha 3.-ra sem jön jó válasz, akkor tovább lép a következő slave-re.
Azért így használom, mert a feladataimban mindíg gyorsan kellett sok adatot átnyomni, és ez karakteres ( Print ) üzemmódban nem lehetséges.
A legnagyobb projektembe 288 cuccot kellett 1s-ként leolvasgatni, 1 cuccról 7 bájtot ( hőmérséklet, fordszám, státusz) kellett benyalni RS485-ön keresztül.
Most mennem kell lefektetni a gyerekeket. Majd még írok.