Elektronikai alapok

glezmen

Robert írta:Kondenzátort úgy képzeld el, hogy
a, egy lufi, ami töltést tárol. Amikor a nyomás elmegy előle, akkor a töltést visszaadja.
b, olyan csőszakasz, amiben keresztben egy rugalmaz zárómebrán van.

ez a lufis hasonlat nagyon jo

es meg egy (talan utolso) kerdes kondi temakorben: a kondenzator GND-re kotott laba/fegyverzete jatszik valamilyen szerepet (maradjunk sima egyenaramu aramkornel)?
illetve gondolom hogy igen, csak nem tiszta hogy pontosan mit
ott is gyulik a toltes, mint a masikon? vagy mivel az ossze van kotve a folddel, ezert azon nem lesz?

winnerbt

Igazad van, ez a változásra-rövidzár fogalmazás kicsit érdekes.
Ezt általában úgy értjük, hogy a változás ellen hat, ameddig tud. Tehát ha nagy a változás, akkor ahogy már írták, nagy áramok folynak ki-be. (amennyit a tápforrás bír).
A nagyobb kondi nem mindig jobb. Először is mert fizikai mérete nagyobb egy nagyobb kapacitású, ugyan olyan feszültségtűrésű kondinak. Másik (hogy jól megkeveredj), a kondinak is van ellenállása. Ezt soros veszteségi ellenállásnak nevezik, tehát mint ha sorba lenne egy ellenállás kötve a kondival, elválaszthatatlanul.
Típustól függően ez lehet károsan nagy is (itt azért nem nagy ellenállásokról van ám szó), de mondjuk a terhelésed megrántja a tápot, akkor a kondi megpróbálja pótolni, megy ki belőle a töltés, de a soros ellenállása miatt nem tudja olyan gyorsan kinyomni magából, amennyire kellene, akkor tüskés lesz a tápod. Ha ez az idő kicsi, akkor inkább nagyon kis soros ellenállású kerámia vagy tantálkondikat kell betenni, amelyek gyorsan tudnak töltést szivattyúzni ki-be. Tipikusan digit rendszereknél 47-100nF a uC tápon, a fő szűrőkondi meg 10-1000uF fogyasztástól függően, ez lehet elektrolitkondi. Ha jün a tápváltozás, akkor a kerámia/tantál gyorsan reagál, ha még folyamatosan fennáll a fogyasztás, akkor "feléled" a nagyobb elektrolit kondi is. Persze nem árt tudni egy rendszernél, hogy mekkora tápváltozást fogad el, ahhoz szokták méretezni a kondikat, inkább túl, mint alá. és persze azért nem használunk nagyon sok kondit, mert drága és nagy. Tehát egy uC-s alkalmazásodhoz, ami fogyaszt 0.2A-t, nem kell 10000uF. Általánosságban 1-2000uF/A ökölszabályt be illik tartani ha hálózati (50Hz) táplálás van, de minden a fogyasztás változásától függ. A nagyon nagy kondi kerülendő pl. akkor, ha trafós tápegységed van+graetz-híd, mert akkor az indulóáram pl. tönkrevághatja a diódákat. Ha mégis kell, akkor más furimányos alkalmazásokat kell beletenni (előtöltés, indulóáram korlátozó stb.)
Pl. a kondi töltődési árama miatt szikrázik a kis vacak kapcsitápod a mobilodhoz, amikor bedugod a 220-ba.

Na, vehetem előre az elektronikai alapokat

A modellezés és a valós élet két külön terület, némi átfedéssel....

winnerbt

A kondiban töltésszétválasztás történik, tehát az üres kondi semleges, mindkét fegyverzet azonos potenciálon van. Az, hogy Te most az egyiket kinevezed viszonyítási alapnak (GND), attól ez nem változik. Ha olyan tipusú a kondi, aminek mindegy a polaritás, csak a két kivezetés közötti töltéskülönbség számít.
Tehát ha Te a GND-hez képest töltöd a másik fegyverzetet, akkor a GND-n nem történik semmi, csak ahhoz képest nő meg a másik lemez töltése. Ha pl. duplatápod van, akkor ott az egyik kondi pozitív a másik meg negatív feszre tültödik, minden csak attól függ, mit nevezel ki viszonyítási alapnak. (ha a 9V-os elemed pozitívját, akkor mindenki ehhez képest negatív feszről megy pl.) Tehát csak nézőpont kérdése. Az elemedben is töltés van, ha a +9V-od kötöd a GND-re, akkor az elemed -án minusz9V-od van a GND-hez képest.
A kondi belülről nem tudja, melyik lába mire van kötve, csak azt, hogy töltéskülönbség jött létre külső hatás miatt.

glezmen

winnerbt írta:Igazad van, ez a változásra-rövidzár fogalmazás kicsit érdekes.
Ezt általában úgy értjük, hogy a változás ellen hat, ameddig tud. Tehát ha nagy a változás, akkor ahogy már írták, nagy áramok folynak ki-be. (amennyit a tápforrás bír).
A nagyobb kondi nem mindig jobb. Először is mert fizikai mérete nagyobb egy nagyobb kapacitású, ugyan olyan feszültségtűrésű kondinak. Másik (hogy jól megkeveredj), a kondinak is van ellenállása. Ezt soros veszteségi ellenállásnak nevezik, tehát mint ha sorba lenne egy ellenállás kötve a kondival, elválaszthatatlanul.
Típustól függően ez lehet károsan nagy is (itt azért nem nagy ellenállásokról van ám szó), de mondjuk a terhelésed megrántja a tápot, akkor a kondi megpróbálja pótolni, megy ki belőle a töltés, de a soros ellenállása miatt nem tudja olyan gyorsan kinyomni magából, amennyire kellene, akkor tüskés lesz a tápod. Ha ez az idő kicsi, akkor inkább nagyon kis soros ellenállású kerámia vagy tantálkondikat kell betenni, amelyek gyorsan tudnak töltést szivattyúzni ki-be. Tipikusan digit rendszereknél 47-100nF a uC tápon, a fő szűrőkondi meg 10-1000uF fogyasztástól függően, ez lehet elektrolitkondi. Ha jün a tápváltozás, akkor a kerámia/tantál gyorsan reagál, ha még folyamatosan fennáll a fogyasztás, akkor "feléled" a nagyobb elektrolit kondi is. Persze nem árt tudni egy rendszernél, hogy mekkora tápváltozást fogad el, ahhoz szokták méretezni a kondikat, inkább túl, mint alá. és persze azért nem használunk nagyon sok kondit, mert drága és nagy. Tehát egy uC-s alkalmazásodhoz, ami fogyaszt 0.2A-t, nem kell 10000uF. Általánosságban 1-2000uF/A ökölszabályt be illik tartani ha hálózati (50Hz) táplálás van, de minden a fogyasztás változásától függ. A nagyon nagy kondi kerülendő pl. akkor, ha trafós tápegységed van+graetz-híd, mert akkor az indulóáram pl. tönkrevághatja a diódákat. Ha mégis kell, akkor más furimányos alkalmazásokat kell beletenni (előtöltés, indulóáram korlátozó stb.)
Pl. a kondi töltődési árama miatt szikrázik a kis vacak kapcsitápod a mobilodhoz, amikor bedugod a 220-ba.

alapos magyarazat, koszonom!

csak lett meg egy kerdesem, amit mar fel is akartam tenni, de most eszembe juttattad

a kondenzatorok anyaga/kivitele szamit? az nyilvanvalo hogy a kapacitas es a tipus (keramia/elko/stb) kozott van osszefugges (keramia az kis kapacitasu, elko nagy), de ha egy adott kapacitas letezik mondjuk keramia/tantal/elko/folia valtozatban, akkor szamit hogy melyiket rakom?
(ok, azt tudom hogy elkonal szamit a polaritas, de most nem erre gondoltam)

vagy az elektromos tulajdonsagaik kozott nincs kulonbseg, hanem masban kulonboznek? (pl. elko kiszarad sok ev utan, keramia nem, stb)

winnerbt

Elko: polarizált, nagy kapacitás, aránylag nagy belső ellenállással
(ebből létezik LOW-ESR típus már drágábban, ezek gyorsabbak, kisebb a veszteségük) Öregedésre hajlamos, kiszárad. Ford. tápfesztől általában örök halál. Tápfeszszűrésre használják ált.
Tantál: Nagyon kis veszteségű (szivárgóáramú), általában alacsony feszültségű, kisebb kapacitású (párszáz uF max) fajta, nem olcsó, de jó. Nem nagyon öregedő típus. Ford. táp biztos halál.
Kerámia: Kisebb kapacitások, ebből is van vacak soros ellenállású, de általában kicsi a veszteség, Nem igazán öregszik viszont nagy hőfokfüggésű (ami tápnál nem annyira lényeges).Unipoláris.
Csillám: Kis kapacitás, nem öregszik (a földben volt pár millió éve, hogy öregedjen), Unipoláris, nagyfesz kondikat lehet ácsolni belőle.
Stiroflex fóliakondik: Elég pontosra lehet gyártani, méretük aránylag nagy, kis kapacitás. Hangoló körökben alkalmazzák.
Unipoláris
MP: fémezett papír, főleg nagyfesz kondik, nagy méret, de öngyógyuló (egy darabig). Motorokhoz és egyább hálózati cuccokhoz.
Légkondi: Na, ilyennel valszeg Te már nem fogsz találkozni

(ez nem a kocsiban lévő hűtő-fűtő!)
Supercap:extra nagykapacitású kondik, igazából nem is kondik
inkább gyorstöltésű elemek (újabban). Régebben nagypontosságú tantálok voltak, alacsony feszű marhakicsi szivárgású egyed. (háttérmemória folyamatos tápellátására, 0.1-10F /5V)
Na, mit hagytam ki? (30 év nagy idő...majd jól kapok egy 1-est)
JAni

kapu48

Kondenzátor (elektronika)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kondenzátor_(elektronika)

Nem tetszik az (á) betű, pedig a link jó!

glezmen

kapu48 írta:Kondenzátor (elektronika)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kondenzátor_(elektronika)

Nem tetszik az (á) betű, pedig a link jó!

az egesz Elektronika (es az angol Electrics) szocikk le van mentve az e-book olvasomra

a bajom csak az azzal a szocikkel (amit mar regebben olvastam) hogy a gyakorlati oldalrol alig-alig mond valamit

Ma _gyakorlati_ step-by-step oktatás, leírás, cikk csak az 1950-1960-as újságokban, könyvekben van meg....