Mini rendszer, amibe bele erőszakoltak 1 Linux kernelt.
Grafikus alkalmazásokhoz kevés, lassú, pedig a perifériák és csatlakozók arra vannak kihegyezve.
Fen maradt Pár csatlakozási lehetőség, amit 26 tüskére kivezettek. Ez aztán édeskevés, semmire sem elég.
Nagy ígéret – nagy csalódás!
Megveszed, kipróbálod, Visszateszed a fiókba!
Az előző beírás óta eltelt egy kis idő. A RasPi irány jó (egykártyás gép). Csak nem a RasPi a jó megoldás. Viszont a BananaPi, már tudja, amit tudnia kell. http://malnapc.hu/2014/09/banana-pi-vs- ... -pi-teszt/ A két magos ARM 1G belső memóriával jóval erősebb, mint a RasPi. Fut rajta minden, ami RasPi-n fut.
Van rajta SATA csatlakozó. A plusz táp miatt meg tud hajtani egy SSD-t is. Nálam így működik és bevált. Élvezhetően fut rajta egy Lubuntu. Több programot is elbír párhuzamosan futtatni. Több kezelhető kimenete van. Szóval mindenben meglépte a RasPi-t és elérte az élvezhető szintet.
Hát, nehéz a kérdés, mert én leginkább egyikre se tennék egy lyukas garast se.
Ha ingyen adnák sem nagyon kellene. Mindkettő drága, egyik sem megy +5V-on, a Raspberry Pi meg lassú is és a GPIO terhelhetősége gyakorlatilag semmi.
Továbbra is az Atmega328P-s chipeket veszem, mert 750 Ft-ért komplett nano-t árulnak az ebay-en, ami megy 5V-on, képes USB-n csatlakozni a számítógéphez (szemben a Pi-vel), emellett 40 mA-rel terhelhető IO pinjei vannak.
A Due 84 MHz-es órajele még nem elég átütőerejű, a Pi 700 Mhz-es órajele meg semmire sem használható, mert a Linux nem real time operációsrendszer és nem tudsz vele megbízhatóan 100 kHz-es mintavételezést sem, amit egy Atmega328P lazán megcsinál.
Érdekes ezt visszaolvasni. Ezt egy Raspberry Pi 2 B-n írom, HDMI full HD monitoron. Már egy éve megvan, jól lehet programozni vele C-ben pl. a Code::Bloks IDE-vel.
Változik a világ. A Raspberry Pi 2-ről idáig csak olvastam, nem rossz. Az ára továbbra is drága, de a tudásához képest nem vészes. A Due maradt ott, ahol volt, nem látok benne fejlődési potenciált, az ESP8266 kérdéses. Ha a telefonba be lehet lapátolni komplett erőműveket, akkor egy mikrovezérlőbe miért ne lehetne. Persze megjelent már Orange, Banana Pi is.
Ugyanez a kérdés továbbra is nyitva van, nincs rá válasz.
Tud valaki egy normális leírást hogy miként tudok programot írni a málnára? Van sok minden a neten de nem találok olyant ami egy kis programot az elejétől a végéig végigvinné, hogy mit kell csinálni.
Köszönöm a választ de ezzel nem megyek sokra. Nem szeretnék assembly ben programozni. Nekem jó a Python. Az a kérdés hogy ha megírom Pythonban a programot azt hogyan töltöm fel a raspberryre? Hogyan futtatom? Hogyan oldom meg hogy a kód folyamatosan ellenőrizze pl a bemeneteket és a kimeneteket átállítsa. Eddig arduinot használtam. Néztem a hőmérsékleteket és reléken keresztül kapcsolgattam az eszközöket. Ezt szeretném a málnán is megvalósítani.
Azt gondoltam hogy az elejétől a végéig kérésem elég lehet a gondom leírásához. Eddig arduinot használtam. A málna gondolom másként működik. Mivel még nem sikerült megszólitanom a kis kártyát ezért keresem a módját. Tehát a kérdés akkor úgy szól, hogy a pythonban megírt kódot hogyan futtatom és töltöm fel?