Arduinobol onallo NYAKra
megvan, koszi. ha jol latom, akkor lenyegeben a fogyasztas linearisan fugg a frekvenciatol, illetve a tapfeszultseg meghatarozza a hasznalhato frek. maximumatRobert írta:->>Adatlap. Vége fele, szépen ábrákkal.
DE: Arduino alatt kötött a 16 MHz!
Esetleg 8 MHz lehet (Pro kivitel).
0 MHz -> néhány uA.
a kotott 16MHz-et hogy erted? arra gondolsz hogy az idoziteseket hasznalo libraryk nem fognak mukodni, vagy van valami mas is?
Széthullik a teljes kód:
- időzítések
- belső osztószámok
- időkritikus jelek (sorosport, 1wire, szoftveremulált dolgok)
Szinte minden libraryban ott az időzítés. ezért az Interruptok gyalázatosak arduino alatt:(.
Igen. Feszültség és frekvencia, mind lineáris.
Ha feszültség + frekvencia, akkor ~exponenciális-négyzetes az emelkedés.
Az energiatakarékosság lépései:
- belső 8 MHz (Pro áramkör)
- sleep mód + INT
Arduino alatt ezzel véget is ért a lehetőség.
- időzítések
- belső osztószámok
- időkritikus jelek (sorosport, 1wire, szoftveremulált dolgok)
Szinte minden libraryban ott az időzítés. ezért az Interruptok gyalázatosak arduino alatt:(.
Igen. Feszültség és frekvencia, mind lineáris.
Ha feszültség + frekvencia, akkor ~exponenciális-négyzetes az emelkedés.
Az energiatakarékosság lépései:
- belső 8 MHz (Pro áramkör)
- sleep mód + INT
Arduino alatt ezzel véget is ért a lehetőség.
egyebkent erdekel a Bascom is, de attol az irtozatos basic-szintaktikatol sikitofraszt kapok akkor mar inkabb sima C vagy ASM... (szigoruan a szintaktikat tekintve!)kapu48 írta:Szépen lassan előjönnek az Aduino korlátjai!
Ráadásul pont a tanítómester írásaiból!
Ezek után ha valakinek inkább a Bascom tanulását javaslom,
ne jöjjenek a sok lehurrogók nekem!
Az Arduino az első lépés... Ezzel meg lehet tanulni szemléletet, korlátokat, hardware környezetet.
Azonban nem lehet: időkritikus alkalmazást, gyors reakciót. Az eredeti arduinonak nem is volt ez a célja! Külvilági jelekre reakciót adjon - humán kontaktusban. Itt az 1 vagy 10 msec nem volt szempont....
Aztán hogy utána ki, merre megy, az már a lehetőségeitől függ.
Én Bascom-ot preferálom, mert az a korosztály vagyok, aki ezt ismeri/tanulta/használta. és a Bascom úgyínúgy elrejti a HW-t (ha kell), mint az Arduino. nem kell még a chip lelkét is megtanlni (mint ASM vagy C esetén).
Kinek a pap, kinek a papné, kinek a paplan, kinek meg a ministránsfiú
Azonban nem lehet: időkritikus alkalmazást, gyors reakciót. Az eredeti arduinonak nem is volt ez a célja! Külvilági jelekre reakciót adjon - humán kontaktusban. Itt az 1 vagy 10 msec nem volt szempont....
Aztán hogy utána ki, merre megy, az már a lehetőségeitől függ.
Én Bascom-ot preferálom, mert az a korosztály vagyok, aki ezt ismeri/tanulta/használta. és a Bascom úgyínúgy elrejti a HW-t (ha kell), mint az Arduino. nem kell még a chip lelkét is megtanlni (mint ASM vagy C esetén).
Kinek a pap, kinek a papné, kinek a paplan, kinek meg a ministránsfiú
azert ezzel vitaba szallnek, a C ennel joval egyszerubb nyelv, bar teny hogy nem arra van kitalalva hogy ezzel kezdjen valakikapu48 írta:A C megtanulásához jóval több idő kel(évek!)
jopar nyelvet 'magameva tettem' mar, igy egy ujabbat elsajatitatni nem tart sokaig, de az elcseszett szintaktika nagyon el tudja b@szni az ember szorakozasat
(a kollegaim egybol tudjak ha pl. Pythonban programozok, vagy elozo munkahelyen mikor Visual Basiceztem, olyankor nagyon durvan megugrik a kurvaanyad/perc szamlalom )
A C esetén a hibaszám vs Bascom vs Arduino:
Szintaktika:
- C: összevonás miatt bonyolult
- Bascom: követhető
- Arduino: követhető, szokni kell.
Hibakeresés:
- C: nehézkes (főleg a stak/memória kezelés miatt); HWdebuggerrel könnyíthető
- Bascom: a fordító segít, beépítve stackkezelés hibakeresővel. HW debuggar támogatás illetve fésSW/félHW adott.
- Arduino: totál hiányzik.
Kódméret:
- C : használható, kicsi
- Bascom: használható , kb. C szintű (+10%)
- Arduino: nem minősíthető (nagy)
Előzetes HW ismeret (processzor regiszterek, stb):
- C: e nélkül esélytelen megmozdulni
- Bascom: nem szükséges, elfedi a rendszer. De ha kell hozzáférhető.
- Arduino: nem szükséges, elfedi a rendszer. A Komplexitás miatt NEM piszkálható.
Felhasználói támogatás (hobbi szintű):
- C: elterjedtség miatt van, de a nagyon kezdő és középhaladói támogatás hiányzik
- Bascom: a fejlesztői fórum + 1-2 tematikus helyen. Széleskörű
- Arduino: az alapok támogatott, a középhaladó esetleges vagy "használj kész könyvtárat"
Inline ASM:
- C: adott, használható.
- Bascom: adott, használható.
- Arduino: esélytelen.
Szintaktika:
- C: összevonás miatt bonyolult
- Bascom: követhető
- Arduino: követhető, szokni kell.
Hibakeresés:
- C: nehézkes (főleg a stak/memória kezelés miatt); HWdebuggerrel könnyíthető
- Bascom: a fordító segít, beépítve stackkezelés hibakeresővel. HW debuggar támogatás illetve fésSW/félHW adott.
- Arduino: totál hiányzik.
Kódméret:
- C : használható, kicsi
- Bascom: használható , kb. C szintű (+10%)
- Arduino: nem minősíthető (nagy)
Előzetes HW ismeret (processzor regiszterek, stb):
- C: e nélkül esélytelen megmozdulni
- Bascom: nem szükséges, elfedi a rendszer. De ha kell hozzáférhető.
- Arduino: nem szükséges, elfedi a rendszer. A Komplexitás miatt NEM piszkálható.
Felhasználói támogatás (hobbi szintű):
- C: elterjedtség miatt van, de a nagyon kezdő és középhaladói támogatás hiányzik
- Bascom: a fejlesztői fórum + 1-2 tematikus helyen. Széleskörű
- Arduino: az alapok támogatott, a középhaladó esetleges vagy "használj kész könyvtárat"
Inline ASM:
- C: adott, használható.
- Bascom: adott, használható.
- Arduino: esélytelen.
mit ertesz 'osszevonas' alatt?
hogy a szintaktika mennyire 'ertheto' vagy 'kovetheto' tulnyomoreszt attol fugg hogy mihez vagy szokva. nekem egy C-s szintaktika ezerszer atlathatobb mint a basic, ez utobbira ranezek, es olyan mintha kiborult volna a betuteszta tenyleg 'olvasni' kell a kodot ahhoz hogy atlassam a szerkezetet, emiatt nagyon faraszto...
annak aki inkabb a basices iranybol erkezik, meg valoszinuleg tulbonyolitottnak, nehezen erthetonek tunik a C
(mondom ezt ugy, hogy annak idejen, meg a Commodore-eraban en is Basic-kel kezdtem bar a C64-en alig volt hasznalhato a basic, szoval gyorsan bele kellett ugrani a gepi kodba...)
hogy a szintaktika mennyire 'ertheto' vagy 'kovetheto' tulnyomoreszt attol fugg hogy mihez vagy szokva. nekem egy C-s szintaktika ezerszer atlathatobb mint a basic, ez utobbira ranezek, es olyan mintha kiborult volna a betuteszta tenyleg 'olvasni' kell a kodot ahhoz hogy atlassam a szerkezetet, emiatt nagyon faraszto...
annak aki inkabb a basices iranybol erkezik, meg valoszinuleg tulbonyolitottnak, nehezen erthetonek tunik a C
(mondom ezt ugy, hogy annak idejen, meg a Commodore-eraban en is Basic-kel kezdtem bar a C64-en alig volt hasznalhato a basic, szoval gyorsan bele kellett ugrani a gepi kodba...)
Re: Arduinobol onallo NYAKra
Sziasztok!
Remélem jó helyen kérdezek, és előre elnézést kérek a meglehetősen kezdő, és néhol lehet már-már triviális kérdésemért.
A feladat amit már egy ideje célul tűztem ki, az kicsi házunk és körének okosítása volt.
Az infók hosszas begyűjtése után nagy lendülettel ugrottam fejest a projektbe, de lelkesedésem hamar elmaradt a sikerélmény és szaktudás hiánya miatt is.
Több Iot rendszert is kipróbáltam EasyIot, Mycontroller.org… mindenek volt valami hiányossága(ami azóta már lehet kiforrt).
Szoftver tekintetében a DOMOTICZ kontrollerre esett a választásom.
A szerver:
- raspberry pi raspbian OS + nrf24l01+
- Domoticz kontroller http://www.domoticz.com/
- mysensors.org 1.5 serial gateway (van belőle már 2.0 is) https://www.mysensors.org/build/raspberry
Ezen fut a domoticz, a serial gateway pedig figyel ha a rádión érkezik adat felé elkapja feldolgozza…
Összeraktam hozzá egy szenzor NODE-ot:
- Arduino nano
- nrf24l01
- relay
Feltöltöm rá a sketch -et felmegy beregisztrálom a szerveren kacsolgatom a relayt boldogság.
Az első fázis megvan a szerver és a szenzor működik van kommunikáció…
De amihez nem értek és nem tudom merre induljak:
Összerakom a nodeot felprogramozom és kiviszem a házból nincs 5V táp nincs semmi.
Pikk pakk lemerül elemről még ha nem is a relay van rákötve hanem valami egyéb kifogyasztású szenzor.
A kérdésem az lenne mit használja a pro mini 8 mhz 3.3 kompletten túl drágának és feleslegenek találtam.
Gondoltam arra összerakom darabokból, amit meg is tettem egy probapanelen de az eredmény nem volt üdvözítő.
Ami a szabadtéren hálózati áramforrás nélkül üzemelne első körben tesztnek:
- Valamilyen arduino
- photoresistor
- ds18b20
Találtam megoldást arra, hogy sleep, power_down módba álljon az arduinó. De 5-6 nap és lemerül az akku. Előfordulhat, hogy napelemes töltést is tudok igénybe venni, de legtöbb esetben nem.
Hogyan tudok aksiról hosszú élettartamot biztosítani. Próbáltam 9v -osat, több 1,5-et, 18650 3,7 voltosat step-up konverterrel... Az eredmény mindig ugyan az.
Válaszokat előre is köszönöm.
Remélem jó helyen kérdezek, és előre elnézést kérek a meglehetősen kezdő, és néhol lehet már-már triviális kérdésemért.
A feladat amit már egy ideje célul tűztem ki, az kicsi házunk és körének okosítása volt.
Az infók hosszas begyűjtése után nagy lendülettel ugrottam fejest a projektbe, de lelkesedésem hamar elmaradt a sikerélmény és szaktudás hiánya miatt is.
Több Iot rendszert is kipróbáltam EasyIot, Mycontroller.org… mindenek volt valami hiányossága(ami azóta már lehet kiforrt).
Szoftver tekintetében a DOMOTICZ kontrollerre esett a választásom.
A szerver:
- raspberry pi raspbian OS + nrf24l01+
- Domoticz kontroller http://www.domoticz.com/
- mysensors.org 1.5 serial gateway (van belőle már 2.0 is) https://www.mysensors.org/build/raspberry
Ezen fut a domoticz, a serial gateway pedig figyel ha a rádión érkezik adat felé elkapja feldolgozza…
Összeraktam hozzá egy szenzor NODE-ot:
- Arduino nano
- nrf24l01
- relay
Feltöltöm rá a sketch -et felmegy beregisztrálom a szerveren kacsolgatom a relayt boldogság.
Az első fázis megvan a szerver és a szenzor működik van kommunikáció…
De amihez nem értek és nem tudom merre induljak:
Összerakom a nodeot felprogramozom és kiviszem a házból nincs 5V táp nincs semmi.
Pikk pakk lemerül elemről még ha nem is a relay van rákötve hanem valami egyéb kifogyasztású szenzor.
A kérdésem az lenne mit használja a pro mini 8 mhz 3.3 kompletten túl drágának és feleslegenek találtam.
Gondoltam arra összerakom darabokból, amit meg is tettem egy probapanelen de az eredmény nem volt üdvözítő.
Ami a szabadtéren hálózati áramforrás nélkül üzemelne első körben tesztnek:
- Valamilyen arduino
- photoresistor
- ds18b20
Találtam megoldást arra, hogy sleep, power_down módba álljon az arduinó. De 5-6 nap és lemerül az akku. Előfordulhat, hogy napelemes töltést is tudok igénybe venni, de legtöbb esetben nem.
Hogyan tudok aksiról hosszú élettartamot biztosítani. Próbáltam 9v -osat, több 1,5-et, 18650 3,7 voltosat step-up konverterrel... Az eredmény mindig ugyan az.
Válaszokat előre is köszönöm.
Re: Arduinobol onallo NYAKra
Az akuk már csak ilyenek!
A telefonod sem bírja tovább!
Pedig ott már bevan vetve a legkorszerűbb kis fogyasztású technika.
Mérjél ritkábban, és közben amit lehet kapcsolj le.
Használj ARM-ot AVR helyet, jóval kedvezőbbek a tulajdonságai.
A telefonod sem bírja tovább!
Pedig ott már bevan vetve a legkorszerűbb kis fogyasztású technika.
Mérjél ritkábban, és közben amit lehet kapcsolj le.
Használj ARM-ot AVR helyet, jóval kedvezőbbek a tulajdonságai.
Re: Arduinobol onallo NYAKra
Ez mondjuk igaz, de szerintem nála más probléma van. Arduino alappanelt használ mezei IC helyett step-up, step-down konverterekkel.Használj ARM-ot AVR helyet, jóval kedvezőbbek a tulajdonságai.
Az Arduino alappanelen a szép kéken világító led többet eszik, mint az Atmega328P.
Szerintem az nrf24l01 sem piskóta, kb ugyanannyi, mint egy LED. A step up-ról ne is beszéljünk, mert az sem ingyér dolgozik.
Most első hallásra ha fognál egy árammérőt és XY-t mutatna, akkor ha kiszednéd az MCU-t szerintem 0.95XY-t mutatna. Nem az IC fogyaszt sokat.
A photo resistor is 2k körüli ellenállás. Több a fogyasztása, mint az Atmega328P-nek. Ha nem mérsz, kapcsold ki. Ez a megoldás mindenre. Ha fényt érzékelsz, az egyik lábon nyomod a MAGAS-at (3.3V vagy 5V), a másikon ADC-zel. Mikor vége kikapcsolod.
Ez vonatkozik az nrf24l01-re is. Ha nem használod, kikapcs.