Egyszerű elektronika
Re: Egyszerű elektronika
Én szeretem logikusan elkülöniteni a dolgokat. Egy fogalaltságjelzö legyen foglaltságjelzö (tegye önálloan azt ami a dolga), a biztber legyen biztber, ami kezelje a bemenetek alapján a kimeneteket. Igyekszem egységes jelekkel dolgozni igy kevesebb balhé lehet a rendszerben. (open kollektor a kimenet, pull-up a bemenet).
Éljenek a vonatok!
http://www.youtube.com/playlist?list=PLF2674BF4E3765682
http://www.youtube.com/playlist?list=PLF2674BF4E3765682
Re: Egyszerű elektronika
Úgy értettem, hogy a 12 szakasz foglaltságát egy panel nézi, nem 12.
De a helyzet ennél kicsit komplikáltabb, mert a figyelő ellenállás után jönne a 2 egymással szembe kötött MOS-FET (AC kapcsolás), ami a szakasz ki/be kapcsolására szolgál. A szakaszok így külön-külön PWM vezérelhetőek.
A legvége az lesz, hogy automatikusan vezérlem a vonatokat, kezelem a váltókat, annak függvényében, hogy hol jár éppen az előtte lévő vonat és melyik a gyorsabb, de az még sokáig fog tartani.
De a helyzet ennél kicsit komplikáltabb, mert a figyelő ellenállás után jönne a 2 egymással szembe kötött MOS-FET (AC kapcsolás), ami a szakasz ki/be kapcsolására szolgál. A szakaszok így külön-külön PWM vezérelhetőek.
A legvége az lesz, hogy automatikusan vezérlem a vonatokat, kezelem a váltókat, annak függvényében, hogy hol jár éppen az előtte lévő vonat és melyik a gyorsabb, de az még sokáig fog tartani.
Re: Egyszerű elektronika
Én valamikor 4 érzékelöt raktam egy panelra - nem vált be, azota egyenként használom. Csináltam egy bus panelt, amibe ezeket az érzékelöket bedughatom, cserélgethetem, és kényelmesen az asztalon javitgathatom, a modellvasut közben meg simán megy, mert mindig van 1-2 tartalék.
A biztber (AVR) is hasonloan lesz megoldva, azaz ha elromlik vagy valamit át akarok alalkitani, akkor kiveszem, vagy lessz egy átkötöpanel - ami az alapfunkciokat megoldja, (vagy egy másik AVR-es panel az átmeneti idöre).
Az érzékelök kimenete ugy vagy megoldva, hogy akár egy relét is tud kapcsolni, igy ha kiveszem az elektronikát és átkötöm a relére, akkor egy automatikus üzemet gond nélkül biztosit (nyilván nem vonatcserét, de folyamatos menetet igen).
A biztber (AVR) is hasonloan lesz megoldva, azaz ha elromlik vagy valamit át akarok alalkitani, akkor kiveszem, vagy lessz egy átkötöpanel - ami az alapfunkciokat megoldja, (vagy egy másik AVR-es panel az átmeneti idöre).
Az érzékelök kimenete ugy vagy megoldva, hogy akár egy relét is tud kapcsolni, igy ha kiveszem az elektronikát és átkötöm a relére, akkor egy automatikus üzemet gond nélkül biztosit (nyilván nem vonatcserét, de folyamatos menetet igen).
Éljenek a vonatok!
http://www.youtube.com/playlist?list=PLF2674BF4E3765682
http://www.youtube.com/playlist?list=PLF2674BF4E3765682
Re: Egyszerű elektronika
Itt vannak a foglaltságjelzöim:
Éljenek a vonatok!
http://www.youtube.com/playlist?list=PLF2674BF4E3765682
http://www.youtube.com/playlist?list=PLF2674BF4E3765682
- ampervadasz
- Bitmanipulátor
- Hozzászólások: 119
- Csatlakozott: 2008. január 19. szombat, 7:00
Re: Egyszerű elektronika
Szervusztok!
Sokan leírták, hogy hogyan, milyen módon ismerkedtek meg az elektronikával, hogyan tanulták meg, mi is fejlesztettek. Olvastam kudarcokról, örömökről. Egy sajátos történetet szeretnék leírni, az ÉN élettörténetemet az AVR-ek alkalmazása terén.
Jelenleg 35 éves vagyok, de nekem NEM szakmám az elektronika. Az egészet úgymond hobbi szinten űzöm már 10 éves koromtól. Az általános és a középiskolában megfelelő elektronikai képzés nem volt, még az egyszerűnek tűnő tranzisztorok világába sem mentünk bele. (Pedig abban az időben már igencsak voltak ún. 9 tranzisztoros rádiók!!!)
Mivel én egy kis faluban lakok és a megfelelő képzés csak igen messze volt tőlem, így maradtam olyan szakmánál, amit ebben a kis közösségben is fel tudok használni. Most jön a csavar! A munkám mellett nem hanyagoltam el a hobbimat és minden módot megragadtam, hogy képezzem magam autodidakta módon. Maradt a Hobby Elektronika és a Rádiótechnika folyóirat, mivel nekem még Internetem sem volt. Bújtam a könyveket, tanultam az elektronikát, rajzoltam, számoltam, de nem építettem (anyagi és kellő tapasztalat hiányába). Jött a következő lépés! Valami egyszerű elektronikát megépíteni, hogy magamat is inspiráljam. Nyákgyártás a nagy "0"-ról. Abban az időben még azt hittem, hogy a NYÁK-ot úgy csinálják, hogy bakelitlapra tustollal rajzolnak rézgáliccal! Mivel hibás volt a feltételezésem, annak is utána kellett járnom. Utánajártam, mert ÉN akartam megcsinálni az egész áramkört az elejétől a végéig. Megtanultam hát NYÁK lemezt készíteni, olyat, ami a saját és a feladatok igényeinek megfelelnek. Ugrunk egy kicsit az időbe...
Egy pár éve bevezettettem az Internetet a lakásomba és szétnéztem egy kicsit az elektronika világába. A PIC-ről már olvastam, de a programozása nekem magas volt. A C-64-en nem futott C nyelv... Érdekelt a mikrokontroller témakör, így akadtam rá az AVR-re, amit Basic nyelven is lehet szépen programozni. Tudni kell, hogy én maximailista vagyok, próbálok nagy léptekkel haladni és az elém tárulkozó akadályokat MINDENKÉPPEN megoldani, ha egy mód van rá, akkor a saját szenvedéseim árán. Az első AVR-es projektem egy "sörkollektor vezérlés" volt. Írok egy pár dolgot róla.
Amim volt! Egy STK-500-as programozó és a BASCOM program. Programozási tapasztalat BASCOM nyelven = nulla.
Belevágtam. Elképzelés megvolt, jött a tervezés. MEGA32-es AVR, MAX7328 I2C portbővítő, 2x20-as LCD, DS18B20 hőmérőszenzor. Körvonalakban...
Nyomógombok és a visszajelző LED-ek a portbővítőn voltak. Tervezés szempontjából semmi sem szabott határt, majd leprogramozom valahogy. Be és kimenet egy portbővítőn egyszerre...
Nyák kész, beültetni mindent, programozó rádug. MEGA32-es elsőre éled! Megvolt az ösztönzés, hogy tovább folytassam. LCD rádug, semmi. Kis idő elteltével füst... Fordítva kötöttem be az LCD 2x8-as lábait... Első kudarc. Fórumra fel, kérdez felelek játék elkezdődött. LCD menthetetlen. Új LCD, immár a helyes bekötéssel. Életjel!!! 40 db fekete kocka a kijelzőn. Újabb siker az ösztönzésre. DS18B20 élesztése következett. Rengeteg háttér információ gyűjtése az 1-wire kezeléséhez BASCOM alól. Több napos internet böngészés és agyonflash-elt MEGA32-es meghozta a kívánt eredményt. Kevés volt számomra. Kell bele egy óra is. Új terv, új NYÁK. Amint kész, jött megint a tanulás folyamata. DS1307 élesztése, programozása. Ismét több napos agyalás...
A komplett projekt azóta életre kelt, előzetes nagy nulla AVR programozási tudással, működik rendesen, immár 3 éve!
Amit a kollektor vezérlő tud: LCD kezelés, I2c hőmérő kezelés, I2c portbővítő kezelés, 4db DS18B20 kezelése az egyedi azonosítójuk alapján, ERR figyelés a szenzorokon, üzemidő számolás timer segítségével, háttérvilágítás beállítás, menükezelés, eprom-ba mentés, relévezérlés, stb... Mindez az első projektem.
Lényeg a lényegben! Őszintén bevallom, hogy soha az életbe ezt a vezérlőt nem tudtam volna megcsinálni, ha nincs ez az oldal, nincs ez a fórum és nincsenek itt azok az emberek, akik segítettek - ha kell szájbarágósan - megoldani mindazon problémákat, amit én magam nem tudtam megoldani.
Mit tudnék még írni? Talán azt, hogy köszönöm Róbert-nek és a fórumon tartózkodóknak mindent. Nekik köszönhetem, hogy mindazt megtanultam, amiket vágyaimban meg akartam tanulni és az életben alkalmazni is tudok. Egyedül nekik köszönhetem, hogy időt és fáradságot nem sajnálva megtanultam az AVR-ek használatát, programozását egészen nulla alapismeretekkel kezdve.
Ha ezt valaki elolvassa és értelmezi, akkor megérti, hogy miféle munka is zajlik ezen az oldalon és remélem nemcsak én vagyok egyedül, aki a nulláról jutott el "valameddig" az oldal segítségével.
Köszönöm TAVIR.
Tisztelettel.: Ampervadász
Sokan leírták, hogy hogyan, milyen módon ismerkedtek meg az elektronikával, hogyan tanulták meg, mi is fejlesztettek. Olvastam kudarcokról, örömökről. Egy sajátos történetet szeretnék leírni, az ÉN élettörténetemet az AVR-ek alkalmazása terén.
Jelenleg 35 éves vagyok, de nekem NEM szakmám az elektronika. Az egészet úgymond hobbi szinten űzöm már 10 éves koromtól. Az általános és a középiskolában megfelelő elektronikai képzés nem volt, még az egyszerűnek tűnő tranzisztorok világába sem mentünk bele. (Pedig abban az időben már igencsak voltak ún. 9 tranzisztoros rádiók!!!)
Mivel én egy kis faluban lakok és a megfelelő képzés csak igen messze volt tőlem, így maradtam olyan szakmánál, amit ebben a kis közösségben is fel tudok használni. Most jön a csavar! A munkám mellett nem hanyagoltam el a hobbimat és minden módot megragadtam, hogy képezzem magam autodidakta módon. Maradt a Hobby Elektronika és a Rádiótechnika folyóirat, mivel nekem még Internetem sem volt. Bújtam a könyveket, tanultam az elektronikát, rajzoltam, számoltam, de nem építettem (anyagi és kellő tapasztalat hiányába). Jött a következő lépés! Valami egyszerű elektronikát megépíteni, hogy magamat is inspiráljam. Nyákgyártás a nagy "0"-ról. Abban az időben még azt hittem, hogy a NYÁK-ot úgy csinálják, hogy bakelitlapra tustollal rajzolnak rézgáliccal! Mivel hibás volt a feltételezésem, annak is utána kellett járnom. Utánajártam, mert ÉN akartam megcsinálni az egész áramkört az elejétől a végéig. Megtanultam hát NYÁK lemezt készíteni, olyat, ami a saját és a feladatok igényeinek megfelelnek. Ugrunk egy kicsit az időbe...
Egy pár éve bevezettettem az Internetet a lakásomba és szétnéztem egy kicsit az elektronika világába. A PIC-ről már olvastam, de a programozása nekem magas volt. A C-64-en nem futott C nyelv... Érdekelt a mikrokontroller témakör, így akadtam rá az AVR-re, amit Basic nyelven is lehet szépen programozni. Tudni kell, hogy én maximailista vagyok, próbálok nagy léptekkel haladni és az elém tárulkozó akadályokat MINDENKÉPPEN megoldani, ha egy mód van rá, akkor a saját szenvedéseim árán. Az első AVR-es projektem egy "sörkollektor vezérlés" volt. Írok egy pár dolgot róla.
Amim volt! Egy STK-500-as programozó és a BASCOM program. Programozási tapasztalat BASCOM nyelven = nulla.
Belevágtam. Elképzelés megvolt, jött a tervezés. MEGA32-es AVR, MAX7328 I2C portbővítő, 2x20-as LCD, DS18B20 hőmérőszenzor. Körvonalakban...
Nyomógombok és a visszajelző LED-ek a portbővítőn voltak. Tervezés szempontjából semmi sem szabott határt, majd leprogramozom valahogy. Be és kimenet egy portbővítőn egyszerre...
Nyák kész, beültetni mindent, programozó rádug. MEGA32-es elsőre éled! Megvolt az ösztönzés, hogy tovább folytassam. LCD rádug, semmi. Kis idő elteltével füst... Fordítva kötöttem be az LCD 2x8-as lábait... Első kudarc. Fórumra fel, kérdez felelek játék elkezdődött. LCD menthetetlen. Új LCD, immár a helyes bekötéssel. Életjel!!! 40 db fekete kocka a kijelzőn. Újabb siker az ösztönzésre. DS18B20 élesztése következett. Rengeteg háttér információ gyűjtése az 1-wire kezeléséhez BASCOM alól. Több napos internet böngészés és agyonflash-elt MEGA32-es meghozta a kívánt eredményt. Kevés volt számomra. Kell bele egy óra is. Új terv, új NYÁK. Amint kész, jött megint a tanulás folyamata. DS1307 élesztése, programozása. Ismét több napos agyalás...
A komplett projekt azóta életre kelt, előzetes nagy nulla AVR programozási tudással, működik rendesen, immár 3 éve!
Amit a kollektor vezérlő tud: LCD kezelés, I2c hőmérő kezelés, I2c portbővítő kezelés, 4db DS18B20 kezelése az egyedi azonosítójuk alapján, ERR figyelés a szenzorokon, üzemidő számolás timer segítségével, háttérvilágítás beállítás, menükezelés, eprom-ba mentés, relévezérlés, stb... Mindez az első projektem.
Lényeg a lényegben! Őszintén bevallom, hogy soha az életbe ezt a vezérlőt nem tudtam volna megcsinálni, ha nincs ez az oldal, nincs ez a fórum és nincsenek itt azok az emberek, akik segítettek - ha kell szájbarágósan - megoldani mindazon problémákat, amit én magam nem tudtam megoldani.
Mit tudnék még írni? Talán azt, hogy köszönöm Róbert-nek és a fórumon tartózkodóknak mindent. Nekik köszönhetem, hogy mindazt megtanultam, amiket vágyaimban meg akartam tanulni és az életben alkalmazni is tudok. Egyedül nekik köszönhetem, hogy időt és fáradságot nem sajnálva megtanultam az AVR-ek használatát, programozását egészen nulla alapismeretekkel kezdve.
Ha ezt valaki elolvassa és értelmezi, akkor megérti, hogy miféle munka is zajlik ezen az oldalon és remélem nemcsak én vagyok egyedül, aki a nulláról jutott el "valameddig" az oldal segítségével.
Köszönöm TAVIR.
Tisztelettel.: Ampervadász
Re: Egyszerű elektronika
A foglaltságjelzőkről:
Analóg multiplexeren gondolkoztál már? Van neki 8 bemenete, amit egy kimenetre rá tudsz csatolni (3 választó bit), bekapcsolt állapotban egy 100 ohmos ellenállásnak felel meg, kikapcsolva megohm körüli.
Szerintem minden foglaltságjelzőhez külön áramköri panel teljesen felesleges. Legalábbis 1 panel 8 áramkört simán le kellene hogy tudjon kezelni.
Analóg multiplexeren gondolkoztál már? Van neki 8 bemenete, amit egy kimenetre rá tudsz csatolni (3 választó bit), bekapcsolt állapotban egy 100 ohmos ellenállásnak felel meg, kikapcsolva megohm körüli.
Szerintem minden foglaltságjelzőhez külön áramköri panel teljesen felesleges. Legalábbis 1 panel 8 áramkört simán le kellene hogy tudjon kezelni.
Re: Egyszerű elektronika
Valoszinüleg nekem cimezted, ha nem bocs.csabeszq írta:A foglaltságjelzőkről:
Analóg multiplexeren gondolkoztál már? Van neki 8 bemenete, amit egy kimenetre rá tudsz csatolni (3 választó bit), bekapcsolt állapotban egy 100 ohmos ellenállásnak felel meg, kikapcsolva megohm körüli.
Szerintem minden foglaltságjelzőhez külön áramköri panel teljesen felesleges. Legalábbis 1 panel 8 áramkört simán le kellene hogy tudjon kezelni.
Igen, valamikor egy panelen 4 detektor volt, de nem vált be. A vasutmodelleknél aránylag sokat kell javitani, hibát keresni, meg mindenféle rövidzár is képes pillanatok alatt ezt azt tönkre tenni. Ilyenkor jol jön, ha csak a beteg modul cserélhetö.
Igy immár vagy 25 -30 éve csakis egyesével épitem a paneleket. Igy sok drotozást is meg lehet sporolni, hiszen akár egyesével egyenesen a vizsgált szakasz alá épithetö. Igy csak a kimenetet kell valahova elvezetni.
Analog muxaim valahol még vannak is - hajdanán egy komoly interkomberendezést fejlesztettem ( ma is müködik vagy 100 állomással) azokbol valok vannak, de nem hiszem, hogy tul sok elönye lenne - a mai áLlapotban a mérések optimalizáltak a kimenet meg TTL/Cmos kompatibilis.
Éljenek a vonatok!
http://www.youtube.com/playlist?list=PLF2674BF4E3765682
http://www.youtube.com/playlist?list=PLF2674BF4E3765682
Re: Egyszerű elektronika
Nem vagyunk egy véleményen. Szóval vasútmodellezésnél a rövidzár az olyan, mint egy közlekedési jelzőlámpánál az eső. Nem szereti senki, de azért kidögleni tőle már mégsem kellene...
Elvileg minden vezetéket védeni kellene ami elhagyja a panelt, de bevallom őszintén, ezt én sem csinálom. Viszont simán rárakhatom a fogómat a két sínre, a terepasztal eljátssza a "Sárika is kicsikét butácskát", de semmi komolyabb nem történik. A rövidzárvédelem úgy lett méretezve, hogy 3A fölé véletlenül se menjen (soros ellenállás), 1A felett meg lekapcsol (ez véd a gyors és lassú rövidzár ellen is, mert ugye mindkettő képes agyonverni az elektronikát).
Nálam még egyéb nyalánkságok is vannak, minden alul futó vezeték sorkapcson kapcsolódik a többi elemhez. Ez azért jó, mert ha az egyik vezetéket kitéped, akkor a sorkapocsból szakad ki és nem a sínről, amire ugye nehezebb visszaforrasztani (értékes vezetéket nem tudsz kitépni, mert a sorkapcsok 150 Ft-os műanyag dobozokban vannak felcsavarozva, így nem is férsz hozzájuk szerelés nélkül). A vezetékek pedig kábelbilincsek között mennek, hogy véletlenül ne kapjál bele. Olyan, mint a 230V-os hálózat: dobozok és csatornák. Amikor sok kábelt viszek át, akkor szalagkábel és szkáb csatlakozók. A panelek fakeretben plexi fedővel vannak ellátva. Ahhoz, hogy egy csavarhúzóval bajt csinálj, előtte szét kell szerelned valamit, mert alul minden szigetelt.
A probléma természetesen ugyanaz: terepasztal szerelés közben simán agyonvághatsz valamit. A te megoldásod, hogy apró értéktelen cuccokból rakod össze az egészet, az enyém pedig a mechanikai védelem.
Nálam nincs szigetetletlen vezetékcsonk, ami alulról lelógna. Dobozban van minden.
Elvileg minden vezetéket védeni kellene ami elhagyja a panelt, de bevallom őszintén, ezt én sem csinálom. Viszont simán rárakhatom a fogómat a két sínre, a terepasztal eljátssza a "Sárika is kicsikét butácskát", de semmi komolyabb nem történik. A rövidzárvédelem úgy lett méretezve, hogy 3A fölé véletlenül se menjen (soros ellenállás), 1A felett meg lekapcsol (ez véd a gyors és lassú rövidzár ellen is, mert ugye mindkettő képes agyonverni az elektronikát).
Nálam még egyéb nyalánkságok is vannak, minden alul futó vezeték sorkapcson kapcsolódik a többi elemhez. Ez azért jó, mert ha az egyik vezetéket kitéped, akkor a sorkapocsból szakad ki és nem a sínről, amire ugye nehezebb visszaforrasztani (értékes vezetéket nem tudsz kitépni, mert a sorkapcsok 150 Ft-os műanyag dobozokban vannak felcsavarozva, így nem is férsz hozzájuk szerelés nélkül). A vezetékek pedig kábelbilincsek között mennek, hogy véletlenül ne kapjál bele. Olyan, mint a 230V-os hálózat: dobozok és csatornák. Amikor sok kábelt viszek át, akkor szalagkábel és szkáb csatlakozók. A panelek fakeretben plexi fedővel vannak ellátva. Ahhoz, hogy egy csavarhúzóval bajt csinálj, előtte szét kell szerelned valamit, mert alul minden szigetelt.
A probléma természetesen ugyanaz: terepasztal szerelés közben simán agyonvághatsz valamit. A te megoldásod, hogy apró értéktelen cuccokból rakod össze az egészet, az enyém pedig a mechanikai védelem.
Nálam nincs szigetetletlen vezetékcsonk, ami alulról lelógna. Dobozban van minden.
Re: Egyszerű elektronika
Nálam sincs semmi olyan, ami alapbol gond lenne, és nálam is van rövidzárvédelem.
Az én kábeleim is vagy csavarszoritokra mennek vagy forrasztocsucsokra van minden huzal forrasztva. Nem is ezzel van a baj, hanem sokféle feszültséggel - jelenlegi asztalomon 2 vontatotáp van +|- 14V, kb. 20V elektromechanikus szerkezetekre ( szinten védett és kondenzátoros kisüléssel), +5V elektronikához, +7V Led világitáshoz, +|- 12V analog elektronikához ( ha jol számolom). Ezek szerelés közbeni zárlata - az egyik hozzáér véletlenül a másikhoz - szokta okozni a bajt.
A lelogo nem használt vezetékek müanyagcsövekben vannak, hogy ne okozhassanak zárlatot. Szoval már egészen profin dolgozok ( igaz már az 5. Terepasztalom). Láthatod a képen is valamennyi csatlakozás csavar vagy konnektor. Nálam lenyeges a gyors csere és a kényelmes munka az asztalon - a hajdani klubterepasztalon honapokat töltöttem fekve gugolva az asztal alatt - ma már nem teszem.
Ennek ellenére mindenféle müszaki hibák a modellvasuton gyakran elöfordulnak, mert sajnos maga modellvasut müszakilag elég gagyi kategoria - ráadásul minél drágább, annál inkább. Van több tucat rézmodellem, részben gyári , részben saját gyártásu, ahol sajnos néha menetközben is elöfordul rövidzár ( csatlo hozzáér valamelyik áramvezetö részhez). Már olyan is elöfordult, hogy az abroncs meg a kerékcsillag közöt ütött át a szigetelés ( olcso müanyag modelleknél ilyesmi elö sem fordulhat )
Ezekböl az uj detektorokbol még egy sem ment tönkre, a régebbiekben elöfordult, hogy a dioda bedobta a törülközöt csak 1A-s volt, most már 6A), és volt már kiszáradt kondi is. Az ilyen hibákra ( na meg a beállitáshoz) sokat segit a beépitett LED. ( meg van egy méröpult is, amivel az asztalon tudom tesztelni az áramkört.
Az én kábeleim is vagy csavarszoritokra mennek vagy forrasztocsucsokra van minden huzal forrasztva. Nem is ezzel van a baj, hanem sokféle feszültséggel - jelenlegi asztalomon 2 vontatotáp van +|- 14V, kb. 20V elektromechanikus szerkezetekre ( szinten védett és kondenzátoros kisüléssel), +5V elektronikához, +7V Led világitáshoz, +|- 12V analog elektronikához ( ha jol számolom). Ezek szerelés közbeni zárlata - az egyik hozzáér véletlenül a másikhoz - szokta okozni a bajt.
A lelogo nem használt vezetékek müanyagcsövekben vannak, hogy ne okozhassanak zárlatot. Szoval már egészen profin dolgozok ( igaz már az 5. Terepasztalom). Láthatod a képen is valamennyi csatlakozás csavar vagy konnektor. Nálam lenyeges a gyors csere és a kényelmes munka az asztalon - a hajdani klubterepasztalon honapokat töltöttem fekve gugolva az asztal alatt - ma már nem teszem.
Ennek ellenére mindenféle müszaki hibák a modellvasuton gyakran elöfordulnak, mert sajnos maga modellvasut müszakilag elég gagyi kategoria - ráadásul minél drágább, annál inkább. Van több tucat rézmodellem, részben gyári , részben saját gyártásu, ahol sajnos néha menetközben is elöfordul rövidzár ( csatlo hozzáér valamelyik áramvezetö részhez). Már olyan is elöfordult, hogy az abroncs meg a kerékcsillag közöt ütött át a szigetelés ( olcso müanyag modelleknél ilyesmi elö sem fordulhat )
Ezekböl az uj detektorokbol még egy sem ment tönkre, a régebbiekben elöfordult, hogy a dioda bedobta a törülközöt csak 1A-s volt, most már 6A), és volt már kiszáradt kondi is. Az ilyen hibákra ( na meg a beállitáshoz) sokat segit a beépitett LED. ( meg van egy méröpult is, amivel az asztalon tudom tesztelni az áramkört.
Éljenek a vonatok!
http://www.youtube.com/playlist?list=PLF2674BF4E3765682
http://www.youtube.com/playlist?list=PLF2674BF4E3765682
Re: Egyszerű elektronika
Nálam a hálozat 230V- semilyen formában sincs az asztalon.
Éljenek a vonatok!
http://www.youtube.com/playlist?list=PLF2674BF4E3765682
http://www.youtube.com/playlist?list=PLF2674BF4E3765682
Re: Egyszerű elektronika
Nálam sincs, csak a kialakítása hasonló.