Üdv !
Először is elnézést, ha rossz helyre írnám a kérdésemet.
Eddig pic-ekkel foglalkoztam és igazából tele van a tököm az egész pic-bagázzsal és a chipcad kft hozzáállásával is.
Mos át a karok térni az atmel-re, azt hallottam ezek már kinőtték a pic-ek gyermekbetegségeit.
A lényeg, amiben a segítségeteket kérném az a következő:
Kinéztem egy Mega64-et kezdetnek.
Mi kell ehhez, hogy programozni tudjam (letöltő, de melyik).
A másik kérdésem az az, hogy van e hozzá C-fordító.
Egyelőre ennyi kérdésem van.
A válaszokat előre is köszönöm.
Kezdő Mega64
Hello!
Kezdésnek kell neked egy STK200 programozó, a tartalomban találsz hozzá kacsolási rajzot (nagyon egyszerű megépíteni), rákötöd az AVR megfelelő lábaira, adsze neki tápot, és már programozhatod is, ha belső oszcillátorról jár... Ha nem, akkor kvarc is kell, de alapból belső órajelről járnak asszem!
Programot BASCOM-al tudod megírni és feltölteni is! Ha c-ben akarsz, akkor AVR-GCC kell neked, annak a hex-jét is fel tudod tölteni a BASCOM-al, de vannak különböző letöltő programok is, mint pl AVR DUDE!
Remélem tudtam segíteni!
Kezdésnek kell neked egy STK200 programozó, a tartalomban találsz hozzá kacsolási rajzot (nagyon egyszerű megépíteni), rákötöd az AVR megfelelő lábaira, adsze neki tápot, és már programozhatod is, ha belső oszcillátorról jár... Ha nem, akkor kvarc is kell, de alapból belső órajelről járnak asszem!
Programot BASCOM-al tudod megírni és feltölteni is! Ha c-ben akarsz, akkor AVR-GCC kell neked, annak a hex-jét is fel tudod tölteni a BASCOM-al, de vannak különböző letöltő programok is, mint pl AVR DUDE!
Remélem tudtam segíteni!
A "kinőtték a PIC gyermekbetegségeket" az túlzás. Itt az ATMELnál _normális_ a fejlesztés. Pl. ~4 éve volt valami nagy hiba a M16-os chipekkel. Nem microchip hozzáállás volt, hogy olvasd ki a szilícium verziószámot és kezeld le a hibát, hanem _visszahívták_ a chipet! kb. 1/2 évig nem is volt M16 a piacon!
Az AVR chip átgondoltabb felépítésű. persze ezt is humán tervezte és van benne hiba. DE: az adatlapnak nem a 3/4-e a hibalista!
De ezek a hibák nem igazán jöttek eddig elő (nálam 1x sem - eddig).
Programozóból a STK200 a legegyszerűbb (Bufferelt 74244-es ICvel (4. vagy 5. fejezet)). Illetve van a bufferetlen (asztali gép ajánlott ekkor, laptopokon nem a legstabilabb), ez 5 szál drót az LPT portról:).
Programozásra van egy rakat SW. Olyat keress ami _ki is írja_ hogy az adott biztosítékbit ill funkció mit csinál!
Erre a Bascom is jó (ekkor csak a prgramozófelületét használod), vagy pl. TavIRISP USB-s, AVR910, stb esetén az AVROSPII GUIval az AVROSP. Ez nem támogatja (azt hiszem) a STK200-az, csak az AVR910, MKII letöltőket.
Illetve pl. STK500 is van, ez sok helyen utánépített, és ezt pl. az AVRStudió támogatja.
C Fordító: WinCraft C Compiler, AVRStudió (kiegészítéssel), GNU GCC, ill van a WinAVR nevű csomag is...
Jó start az avrfreaks.com oldal is...
Az AVR chip átgondoltabb felépítésű. persze ezt is humán tervezte és van benne hiba. DE: az adatlapnak nem a 3/4-e a hibalista!
De ezek a hibák nem igazán jöttek eddig elő (nálam 1x sem - eddig).
Programozóból a STK200 a legegyszerűbb (Bufferelt 74244-es ICvel (4. vagy 5. fejezet)). Illetve van a bufferetlen (asztali gép ajánlott ekkor, laptopokon nem a legstabilabb), ez 5 szál drót az LPT portról:).
Programozásra van egy rakat SW. Olyat keress ami _ki is írja_ hogy az adott biztosítékbit ill funkció mit csinál!
Erre a Bascom is jó (ekkor csak a prgramozófelületét használod), vagy pl. TavIRISP USB-s, AVR910, stb esetén az AVROSPII GUIval az AVROSP. Ez nem támogatja (azt hiszem) a STK200-az, csak az AVR910, MKII letöltőket.
Illetve pl. STK500 is van, ez sok helyen utánépített, és ezt pl. az AVRStudió támogatja.
C Fordító: WinCraft C Compiler, AVRStudió (kiegészítéssel), GNU GCC, ill van a WinAVR nevű csomag is...
Jó start az avrfreaks.com oldal is...
Üdv !
Köszi az infót !
A c-fordítóbol nekem egy ansi kompadibilis kellene, gondolom az AVR GCC az ilyen.
Pic-hez legjobban a ht-picc18 ast használtam az nagyon jó, de sajna avr-hez nem találtam ilyet.
Mostmár ott járok, hogy inkább mindent megveszek, csak ne kelljen a fejlesztési időt azzal tölteni, hogy felélesszem a proci perifériáit, vagy egyáltalán a programozó hajlandó legyen beírni a kódot.
Most is egy vagyont költöttem egy gps helymeghatározó nyákjának legyártására, és kiderült, hogy a pic-et nem gyátrják abban a tokozásban amit a nyákra tettem. (előzőleg a chipcad azt mondta , hogy tudják szállítani azt atokot, most meg tagadják, ráadásul a mikrocsip honlapján rendelhetőnek írja azt a tokozást, viszont ők sem szállítanak belőle. ráadásul most még az is kiderült, hogy az usb-s icd2 nem tudja programozni azt a pic-et, holott az adatlap egyértelműen azt írja, hogy tudja.)
Na mindegy, szóval ebből volt elég.
Kell egystabil processzor, aminek minden funkciója műxik, amit leír az adatlap.
Ezért gondolkodtam a Mega64-ben, az kezdetnek megfelelő lenne.
Ez az STK 200 ez mindegyik Mega-hoz jó ?
Igazábol szeretnék egy olyan letöltőt, vagy programozót, ami a legtöbbhöz jó és nem kell aggódni, hogy melyik procit tudja melyiket nem.
Köszi az infót !
A c-fordítóbol nekem egy ansi kompadibilis kellene, gondolom az AVR GCC az ilyen.
Pic-hez legjobban a ht-picc18 ast használtam az nagyon jó, de sajna avr-hez nem találtam ilyet.
Mostmár ott járok, hogy inkább mindent megveszek, csak ne kelljen a fejlesztési időt azzal tölteni, hogy felélesszem a proci perifériáit, vagy egyáltalán a programozó hajlandó legyen beírni a kódot.
Most is egy vagyont költöttem egy gps helymeghatározó nyákjának legyártására, és kiderült, hogy a pic-et nem gyátrják abban a tokozásban amit a nyákra tettem. (előzőleg a chipcad azt mondta , hogy tudják szállítani azt atokot, most meg tagadják, ráadásul a mikrocsip honlapján rendelhetőnek írja azt a tokozást, viszont ők sem szállítanak belőle. ráadásul most még az is kiderült, hogy az usb-s icd2 nem tudja programozni azt a pic-et, holott az adatlap egyértelműen azt írja, hogy tudja.)
Na mindegy, szóval ebből volt elég.
Kell egystabil processzor, aminek minden funkciója műxik, amit leír az adatlap.
Ezért gondolkodtam a Mega64-ben, az kezdetnek megfelelő lenne.
Ez az STK 200 ez mindegyik Mega-hoz jó ?
Igazábol szeretnék egy olyan letöltőt, vagy programozót, ami a legtöbbhöz jó és nem kell aggódni, hogy melyik procit tudja melyiket nem.
-
nobody_hun
- Bitfaragó
- Hozzászólások: 425
- Csatlakozott: 2005. november 14. hétfő, 7:00
"Welcome to the real world!"
Remélem sikerül a leválásod a Matrix-ból...
Itt nincs olyan, mint a pic-nél, hogy a programletöltés hardvere chipenként változik.
Mindegyik AVR-t (ami most forgalomban van) lehet programozni ugyanazzal a letöltővel ISP-n -> egyszer kell rá költeni.
Nekem at STK200-zal nagyobb kód letöltésénél (>10k) voltak gondjaim, sokat hibázott (de ez nem feltétlenül a letöltő hibája).
A legtökéletesebb megoldás az USB-s letöltő, az sohasem hibázik, de vannak korlátai, nem minden mikro támogatott. -> http://avr.tavir.hu/modules.php?name=Co ... age&pid=78
Remélem sikerül a leválásod a Matrix-ból...
Itt nincs olyan, mint a pic-nél, hogy a programletöltés hardvere chipenként változik.
Mindegyik AVR-t (ami most forgalomban van) lehet programozni ugyanazzal a letöltővel ISP-n -> egyszer kell rá költeni.
Nekem at STK200-zal nagyobb kód letöltésénél (>10k) voltak gondjaim, sokat hibázott (de ez nem feltétlenül a letöltő hibája).
A legtökéletesebb megoldás az USB-s letöltő, az sohasem hibázik, de vannak korlátai, nem minden mikro támogatott. -> http://avr.tavir.hu/modules.php?name=Co ... age&pid=78
Az STK 200 egyedül a Tiny11-hez nem jó... Az _összes_ többi AVRhez jó. NEM microchip, ahol: Új IC - új programozó.
Az M64-et ha kinövöd, akkor láb és funkciókompatibilis a M128 illetve azt hiszem már a M2560 is
.
Programozónak a Bascom (a jó fusebit leírásai miatt), az AVRDUDE (általános programozó) is jó. De ~20-25-t helyből tudok:).
Win/Linux alatt rengeteg van. Most pl. a USB-s programozómat próbáltam ki a hétvégén a Win/Linux után MacOS X (intel) alatt is. Kb. 3 perc volt telepíteni és használni (TavIR isp + AVRDUDE párossal egyből ment).
STK200 esetén amibe belefuthatsz:
- USB-LPT átalakítóval nem megy, a direkt címzés hiánya miatt.
- az alaplapokról kezd a soros és a LPT port eltűnedezni (de PCI, PCMCIA kártya mindig lesz soros/LPT porttal)
- Laptopoknál a 5szál drót _helyett_ a bufferelt javasolt, mert néha a TTL szint laptopon a 0/5V helyett 0/3,3V lehet!
- hosszabb kábel esetén (>1,5 méter) inkább a LPT felöli részt toldd meg, NE a buffer utánit!
- Az 5 szál drótos programozó kábele ne legyen több mint 20-25 cm!
Programfejlesztőből a WinAVR és a GCC is ANSI alapokon megy.
A nyáktervezést én pl. csak akkor kezdem el, ha egy cshipre legalább 2-3 _független_ beszerzési forrás van, vagy a cég évek óta jó hírével kitűnik (ha ő van egyedül elérhetően). Sőt néha külhoni beszerzést is érdemes körbenézni...
A nyákgyártásoknál a library is érdekes szokott lenni, mert jópárat magam készítek el (testreszabás), illetve spec kialakítás miatt (Pl. LCD-k esetén lábkiosztás mellett az LCD mérete is megjelenik az alkatrészkönyvtárban, valamint a saját libraryban az általam használt tokozások legyenek benne, a többi felesleges (Pl. BGA tok nem lelkesít, ha van SOIC is...)...)
És ha az alkatrészek összegyűltek, a dobozzal együtt! - akkor terveződik csak a nyáklap...
Az M64-et ha kinövöd, akkor láb és funkciókompatibilis a M128 illetve azt hiszem már a M2560 is
.Programozónak a Bascom (a jó fusebit leírásai miatt), az AVRDUDE (általános programozó) is jó. De ~20-25-t helyből tudok:).
Win/Linux alatt rengeteg van. Most pl. a USB-s programozómat próbáltam ki a hétvégén a Win/Linux után MacOS X (intel) alatt is. Kb. 3 perc volt telepíteni és használni (TavIR isp + AVRDUDE párossal egyből ment).
STK200 esetén amibe belefuthatsz:
- USB-LPT átalakítóval nem megy, a direkt címzés hiánya miatt.
- az alaplapokról kezd a soros és a LPT port eltűnedezni (de PCI, PCMCIA kártya mindig lesz soros/LPT porttal)
- Laptopoknál a 5szál drót _helyett_ a bufferelt javasolt, mert néha a TTL szint laptopon a 0/5V helyett 0/3,3V lehet!
- hosszabb kábel esetén (>1,5 méter) inkább a LPT felöli részt toldd meg, NE a buffer utánit!
- Az 5 szál drótos programozó kábele ne legyen több mint 20-25 cm!
Programfejlesztőből a WinAVR és a GCC is ANSI alapokon megy.
A nyáktervezést én pl. csak akkor kezdem el, ha egy cshipre legalább 2-3 _független_ beszerzési forrás van, vagy a cég évek óta jó hírével kitűnik (ha ő van egyedül elérhetően). Sőt néha külhoni beszerzést is érdemes körbenézni...
A nyákgyártásoknál a library is érdekes szokott lenni, mert jópárat magam készítek el (testreszabás), illetve spec kialakítás miatt (Pl. LCD-k esetén lábkiosztás mellett az LCD mérete is megjelenik az alkatrészkönyvtárban, valamint a saját libraryban az általam használt tokozások legyenek benne, a többi felesleges (Pl. BGA tok nem lelkesít, ha van SOIC is...)...)
És ha az alkatrészek összegyűltek, a dobozzal együtt! - akkor terveződik csak a nyáklap...
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Robert 2007. március 13. kedd, 15:16-kor.
Na igen !
Valami ilyesmit akartam hallani, végre úgy látom ezzel el tudok indulni.
Még annyit nem értek, hogy az a jtag az mirevaló netán debugger?
Ha jól értem az stk200-nál a procit spi-n írja be. De mi van, ha én használom az spit, mert azt szinte mindíg használom nem akad össze? Bár gondolom ezt kitalálták, hogy hogy működik.
Valami ilyesmit akartam hallani, végre úgy látom ezzel el tudok indulni.
Még annyit nem értek, hogy az a jtag az mirevaló netán debugger?
Ha jól értem az stk200-nál a procit spi-n írja be. De mi van, ha én használom az spit, mert azt szinte mindíg használom nem akad össze? Bár gondolom ezt kitalálták, hogy hogy működik.
JTAG:
AVRStudió alatt realtime debugot ill programozást tudsz ezen keresztül, de ekkor ezek a lábak nem használhatóak alapban!
Nem nagyon szokták használni, ilyen microchip szintű szilícium debug sose szokott kelleni... (az elmúlt 2 évben nem volt rá szükség).
SPI programozás:
Programozáskor (a M64 nem ezeken van a programozóláb!) a reset jelet aktívvá teszed, így a járulékos perifériák sem működnek. A chipbe így betöltöd a programot, majd a futás elején inicializálja a portokat. Azaz függetlenek egymástól. Amire vigyázz (lsd bővebben chip adatlap), hogy a programozólábakon NE legyen kapacitív terhelés, mert akkor hibás jelszintek/jelalakok alakulhatnak ki!
Az AVR chipek InSystem programozhatóak...
AVRStudió alatt realtime debugot ill programozást tudsz ezen keresztül, de ekkor ezek a lábak nem használhatóak alapban!
Nem nagyon szokták használni, ilyen microchip szintű szilícium debug sose szokott kelleni... (az elmúlt 2 évben nem volt rá szükség).
SPI programozás:
Programozáskor (a M64 nem ezeken van a programozóláb!) a reset jelet aktívvá teszed, így a járulékos perifériák sem működnek. A chipbe így betöltöd a programot, majd a futás elején inicializálja a portokat. Azaz függetlenek egymástól. Amire vigyázz (lsd bővebben chip adatlap), hogy a programozólábakon NE legyen kapacitív terhelés, mert akkor hibás jelszintek/jelalakok alakulhatnak ki!
Az AVR chipek InSystem programozhatóak...